Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)

6

oktatást ada, s virágoztatá az ismereteket sikerrel Nilus, Tigris es Euphrates termékeny partjain.

Azonban ne higyjük, hogy a keresztény államokban a szellemi művelődés terén tökéletes pangás uralkodott. A vértanúi küzdelmekben megedződött kereszténység egyesité a népeket a barbárság betörései ellen; N. Károly és a császárok birodalma védelmet s biztonságot ada a tudományoknak. Később „egy talán soha többet nem ismétlendő tünemény, — írja Roux Ferrand —, összevegyitette kelet és nyűgöt Ízlését, s evegyület muzulmán lovagságot s arab lelkesedéssel vegyitett kereszténységet szüle: azt mondaná az ember, hogy ezen kor történetírása tün- d érrege, annyira szokatlan és tündöklő a látvány melyet nyújt“. Eltek már a közép-kor századaiban is nagy- ratörő jelesek, kik megküzdve az előítéletekkel, a természettudományok fejlesztésében érdemeket szereztek; s igy nem tarthatom a felvilágosultságban hátramaradt férfiaknak a közép-kor jeleseit; „nem tarthatom tudatlannak ama kort — mint egy jeles iró kifejezi —, mely feltalálta az órákat, a szélmalmokat, a tengeri tactica jelvényeit, az utczák kikövezését és világítását, az olaj festést; mely egyik szerzetes által az ellenlábuakat, egy másik által a léghajókat és a gőzerőt előre sejtet é, (vonatkozás Roger Baconra); .... mely föléleszté a kéz művi gazdagságot, mely mióta Róma Carthago fölött erőt vett, porban feküdt; . . . . az erőmütan legnehezebb feladatait megoldá; a vegytant tini - és hu- gyanysóval, választóvízzel s az ég vények legtöbbjével gazdagító; ............a láttánnak az üveglencséket, a hajózásnak az iránytűt adta s biztossá tőn minden haladást a lőpor és könyvnyomtatás által.“ .... Egy Alcuin vagy Hink már rheimsi érsek (f 882), Erigena János máskép Se o tus {f 880) neve méltó helyet foglalhat el a középkori tudományosság történetében; egy Rhabanus Maurus, mainzi érsek (f 856), Hali fax közönségesen Joannes de Sacrobosco, Strabo Walafried reichenaui apát (f 849), Ger bért később II. Sylvester néven pápa (i' 1002), Rotker sz. galleni szerzetes, Albertus Magnus (f 1280), Aquinoi Tamás, Canterbury Anzelm, Duns Scotus (J 1308) méltólag osztozhatnak a babérokon. E valóban nagy férfiak, az Ur szőlőjének hitbuzgó munkásai, a tér-