Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
46 melynek tanulmányozásában századok hosszú során fürkész szellemű férfiak egy-egy lépéssel előhaladtak. Job patriarcha könyvében a természet leírásai jelenleg is dönthetlenül állanak a fejletteb kor legszigorúbb birószéke elött; s méltányoltatnak a legjelesebb természetvizsgálók által is. Sokkal későbben Platon és Aristoteles foglalkoztak a természet szünetlenül ujuló tüneményei nyomozásával. És ezen eredménydús törekvés, — e valódi tudományosság , és előhaladás , — a kereszténység szende sugaraitól dajkálva, fenn tudá magát tartani, ámbár a népvándorlás rombolási ösztöne koronként csaknem mindent megsemmisített, ki- mélytelenül romba döntött. Fenmaradt a sivatagokká változtatott tartományokban mindenkor egy-egy gyümölcsöző csemete, pl. egy Alcuin, Albertus Magnus, Roger Bacon, Regiomontanus, Campa ne 11a, Galilei és mások. De fájdalom! A közép-kor első századainak egy ál irányzatát nem hagyhatom említés nélkül, mely az éledni kezdő természettudományokra zsibbasztólag, lankasztólag hatott, s sokakat a nehéz úttól visszarettentett. Azon visszahatás, — hogy igy fejezzem ki magara, — lassanként meg is termette férges gyümölcseit, mert a nagy néptömeg, mely higgadt megfontolásra képtelen, minden jelesebb , korán felülemelkedettebb főt rósz lelkekkel , ördögökkel czimboráló bűvésznek hitt. Ilyennek tartatott Virgiliu s salzburgi püspök, ki mivel azt állította, hogy ellenlábosok (antipodes) vannak, a metzi püspök máglyán égettette meg. A nagy tudományu Bed a (700 körül) „De tonitrubus“ görögből fordított értekezése miatt, rendtársai előtt a bübájosság mesterségének esett gyanújába. Hasonlót találunk följegyezve a ritka értelmű P i c o de Mirandola grófról is. Scotus Erigena a 9-ik században, ki nézeteit „De divisione naturae“ munkájában fejtette ki, eretnekséggel vádoltatott. Gerbertröl a fenmaradt adatok nyomán tudjuk, hogy a philosophia és mathesis voltak legkelveltebb tárgyai. E mellett jeles természettudományi ismeretekkel birt, s korát századokkal megelőzve, bámulatra ragadta környezőit; nevezetesen sok vizi-gépet, számoló eszközt, sőt némelyek szerint táv cső-félét is talált fel. Életirói azt is mondják róla, hogy Reimsban a székesegyház orgonasipját vízgőzzel szólaltatta volna meg ; megmutatta tehát, hogy a gőzt levegő helyett hangok elöhozására is lehet használni. Buschetto jeles gépész, egy oly gépmüvet készített, mely- lyel tiz leány olyan terhet emelhetett, melyhez különben ezer ökör
