Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
33 Több e szakmába vágó munkáiból említésre méltóknak tartom : „Epistola fratris Eogeri Baconis de secretis operibus artis et naturae et nullitate magiae. Paris, 1542. in 4-to. Basileae, 1593. in 8-vo. Hamburg, 1617. 8-vo.“ — „Thesaurus chemicus. Francofurti, 1603 et 1620.“ — „D e mirabili potestate artis et naturae, ubi de philosophorum lapide. Paris, 1542. in 4-to.“ — „Speculum Alchymiae septem capitibus. Norinburg. 1614. in 4-to.“ — Bacon Roger most idézett „S p e c u 1 u m Alchymiae“ ... czimíi munkájában szabatosan s kevesebb rejtélyességgel tisztán felmutatja az aranycsinálás eszközeit és czélját. A tűz a föld gyomrának központjából*) elöhatolva, rábukkan a másik két elemre: a vízre és földre; megszáritja s összegyűjti a viz parányait, miből a higany létesül; megtisztítva pedig a földet , létrehozza a ként. A kén és higany különböző fokozatú egyesüléséből lesznek az ösz- szes fémek és ásványok ; mit föltéve, remélni lehet, hogy alkalmas vegyítés által a tökéletlen fém tökélyessé, vagyis aranynyá változ- hatik. — E czél elérésére kortársai először is e két vegyanyagot megtisztítva , közvetlenül akarták alkalmazni, mi által vállalatuk si- keretlenségét csakhamar belátták volna. De ők , — mintha az emberi szellemnek hosszú és eredménytelen gyakorlat által kellett volna erősödni —, elemzés helyett oly testet kerestek, melynek beve- gyitése a fémeket aranynyá változtathassa. Bacon erre nézve, kizárván minden babonás cselekvényt, csak fémet vél használhatónak, a műtétéinél pedig csak tüzet: de az alchymista, ki vérmes reménynyel fogott dolgához, midőn ez egyszerű útat sikertelennek látta, minden erejéből, minden eszközzel oda törekedett, hogy birtokába kerítse a teremtő erőt, az egyetemes szellemet, a világlelket. íme ezekben bírjuk ama különbséget, mi Bacont fölülhelyezi kortársain, s mi meggyőz bennünket arról, hogy komolyan gondolkozó fő, s elfogultságai daczára is a tudomány történetében jelentékeny helyet tölt be. Többi munkáiból értesülünk, hogy tudomása volt a lőpor készítéséről, s leírását adta iszonyú veterejének. Azon csattanás se kerülte ki figyelmét, melyet okoz a salétromnak a vegyrészek- hezi hozzájárulása. Talán az araboktól tanulta azt ismerni, s előadja rejtélyesen annak alkatrészeit is: „sed tamen salis- petrae Ium vopo y i r can utrict sulphuris, et sic *) Tulajdonkép a rétegek mélyéből — mondjaő; miből meggyőződünk, mennyire közel járt a központi tüzrőli újabb elméletekhez. Papp Márton T. t. kozép-kori Története. 3
