Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)

A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig

lőtt irányú, míg utóbbinak jobb- és baloldali szára inkább egyé nes vonalban halad hátrafelé s meghosszabbított szárai mind­jobban eltérnek egymástól. Hosszában két félre osztva a meg­húzott egyenes vonal jelzi az arc középvonalát* a jobb és balol­dali középső metszőfogaknak érintkezési pontját. (A, B, 27. ábra.) Ha a két elipszisfélt három-három egyenlő részre osztjuk, akkor — 28 fogat véve alapul a C-D-t összekötő egyenes vonal megfelel az alsó fogsoron a két caninus distalis sarkát összekötő vonalnak, ennek hossza pedig egyenlő az ezen ponttól a II. nagy őrlőfog hátsó bütykéig terjedő C—E vagy D—F vonallal. A felső elipszisfélen a G—H vonal felel meg a felső két szemfog he­gyét összekötő vonalnak és ennek hossza egyenlő az ezen ponttól a II. nagy őrlőfog hátsó csücskéig vezetett vonal hosszával (G—E és H—F). Ha az E—G és F—H vonalakat meghosszabbítjuk, ezek M pontban metszik egymást; ha most a körzővel a H—M vonal hosszát lemérjük s a körző tűjét az E és F pontokon rögzítve egy- egy ívet rajzolunk, ezek pontosan a B ponton vagyis a közép­vonalban metszik egymást. (27. ábra.) A műfogsor, felállítása. A fogsor felállítását mindig egy fix pontnál vagyis a közép­vonalhoz legközelebb álló foggal kezdjük, így p. o. ha teljes felső pótlásról van szó, a középvonalban kezdjük a jobb s baloldali kö­zépső metszőfog felállításával. A középvonalat már a harapásvé­telnél jelöljük meg a viaszfalon az ajakfék és általában az arc- közép szerint, de legtöbb esetben a minta is elég élesen feltün­teti az ajakfék kiindulási pontját s ennek nyomán is megjelöl­hetjük a középvonalat. Alsó fogsor felállításánál a felső közép­vonal adja meg a középső metszőfogak helyét. Tehát mindig a mellső, illetőleg a középvonalhoz legközelebb eső fogakkal kezd­jük meg a felállítást. Hogy milyen nagy ívben állítsuk fel a fogsort, azt részben a proc. alv.-ok ívelése, részben pedig az ajkak befedőképessége határozza meg. Mert a fogak vannak hivatva az ajkakat alátámasz tani s így fontos ezen szerepük az arckifejezés szempontjából. Amint a fogak kiválasztásánál azoknak színe, alakja, típusa, éppúgy a felállításnál is az elrendezés, ívelés tekintetében a páci­ensnek korához, neméhez, egyéniségéhez és vérmérsékletéhez kell igazodnunk. így nem szabad idegenkedni attól sem, hogy a fogak elrendezésébe — ha az előnyös — több-kevesebb rendellenessé­get vigyünk, mert a természetes fogsor is a legritkább esetben teljesen szabályos; maga a természet is több rendellenességet pro­dukál, mint sablont. Azért nem is ritka, hogy olyan egyénnél, akinek feltűnően szabályos „gyöngysor“ fogazata van, önkénte­lenül feltételezzük, hogy műfogai vannak. A műfog pedig ne árulja el magát, ha művészi munka s abban van éppen a fog­

Next

/
Thumbnails
Contents