Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)
A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig - Anyagismertetés - Különféle fémötvözetek
308 Só. Kősó, konyhasó. Az ember táplálkozásában egyik legke- vesbbé nélkülözhető anyagunk. Fajsúlyú 2.1-2.2. Kitünően hasgd és kristályosodik. Nyers állapotában szürke, szennyes-fehér, barnás- szürke. Tisztítva fehér, tiszta; kristályos állapotban színtelen, áttetsző. Vízben könnyen oldódik s ha a vizet lepárolják róla, szép kristályokban marad vissza. Hazánkban számos kősótelep volt, ezeket azonban a trianoni békével mind elvesztettük. Ilyenek voltak: Szlatina, Rónaszék, Akna-Suhatag, Marosai vár, Faraid, Szo- váta, Hésakna, Vízakna, Torda. Nagy kősótelepek vannak még Galíciában (Wielicka), Romániában, Deloroszországban, Perzsiában és Sziciliában is. A tenger vizéből is nyernek sót párolás és kristályosítás, tisztítás útján. A só többnyire más sófélékkel elegyedve fordul elő, amelyektől feloldás, párolás útján tisztítják meg, de vannak tiszta kősórétegek is. A só tisztításából visszamaradt u. n. hulladéksókat régebben, mint értéktelen anyagokat dobták el s csak később ismerték fel azoknak nagy értékét. Ma azokból készítik a klórkálium és egyéb kálipreparátumokat, kálisókat és az ásványi trágyát. Sósav. A sósav hidrogénből és klórból képződik magas hőmérsékleten. Előállítható még a kloridokból is, ha azokat koncentráTt kénsavval melegítik. E célra rendesen konyhasót használnak, amelyet előbb megolvasztanak, azután megtörve lombikban kénsavval öntenek le. A sósav némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány olyan folyójábán is előfordul, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül. A gyomornedvben is van .sósav, mint az emésztésnek igen fontos tényezője. A sósav a legtöbb fémet oldja. Oxidáló anyagok (pl. mangánhiperoxid, káliumklörát stb.) a sósavat elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. A sósavat laboratóriumokban, az iparban és a gyógyászatban használják. T'ederweiss. (Talcum.) Finom, porrá őrölt talcum vagy szteatit. A szteatit oly ásvány, amely többnyire csillámnak és magnéziumtartalmu ásványoknak elváltozási terméke: leveles, pikkelyes, szemcsés vagy vaskos alakban. Színe zöldes, fehéres, sárgás vagy szürkés; ritkán színtelen, Igen lágy, zsíros tapintató s ezért „zsírkő“-nek is nevezik. Keménysége 1. Fajsúlya 2.69—2.80. Lángban nem olvad, de a forrasztócső tüzében megkeményedik és erősen világít. Savak nem oldják. A kristályosán, pikkelyesen, levelesen termőt nevezik talk- vagy zsírkőnek. Található: Kisebb mennyiségben Selmecbányán, Iglón, Rádium, Oravicán, l rvölgyön, Rézbányán, Borszék vidékén, a gyalui
