Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)
A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig - Anyagismertetés - Különféle fémötvözetek
306 évvel később pedig Angolországba. Jellemző ipari fontosságára, hogy pl. Angliába 1830-ban még csak 233 méter mázsát vittek be s' az 1907-es kimutatás szerint az ez évi bevitel márj 140 tonnát tett ki. Rendkívüli ipari fontosságára előbb Hancock (1834), utó oh Goodyear (1830) felfedezése által tett szert, amikor rájöttek arra, hogy a nyers gummi-elasticum, ha kennel telítik és. bizonyos hőfokra hevítik, nagyon szilárd, rugalmas, kemény anyaggá válik. Goodyear kísérletei, míg felfedezésed tökéletesbitette, evekig tartottak és a vulkanizált kaucsukot csak 1831-ben mutathatta be. A vulkanizált kaucsukot a műfogászat terén csak 1835 ben kezdték alkalmazni a feltaláló fiának, Charles Goodyearnak kezdeményezésére. Az első vulkanizátort, amely körülbelül 500 kg-ot nyomott, 1856-ban C. S. Patmann (New York) konstruálta. A gummi elastieumot, annak ipari célokra való feldolgozása előtt, elsősorban a benne lévő salaktól és idegen alkatrészektől tisztítják meg, ami úgy történik, hogy előbb érdes vashengerek között tépik meg, azután állandó, erős vízsugárral mosva sima hengerek között hengerelik ki. Ezután kerül a gyúrógépbe, amelyben 70—80 C fok melegnél hempergető nyomásnak teszik ki; ezen művelet alatt a gépbe téti lapok zúzással és keveréssel egyenlete sen meggyúrva szívós tömbbé alakulnak. Ezeket a tömböket 50 — 60 C fokig hevített vasszekrényben, több napig tartó, nagyon erős nyomással különböző alakú és nagyságú tömbökbe préselik és így kerül a kereskedelembe, illetve a különböző ipari célokra alkalmas további feldolgozás alá. Ha a gummit ebben az állapotában olvasztott kénbe mártják, illetőleg ilyennel telítik, rendkívül rugalmassá válik és hevítve a vulkanizált kanosuk (ebonit. vulkánit) keletkezik belőle. A kéntartalom mennyisége és a vulkanizálás időtartama szerint a kanosuk tulajdonságai a rendeltetésnek megfelelően tetszés szerint szabályozhatók, vagyis rugalmassága, keménysége, színárnyalata, ellenállóképessége stb. a vnlkanizálás mikéntjével fokozható vagy csökkenthető. A fogtechnika céljaira alkalmas kaucsnkminőségek kéntartalma 30—60% között váltakozik. A kéntartalom növelésével* a kaucsnk az oldószereknek jobban ellenáll és keményebb lesz, de rugalmasságából A’eszít. (A mi puhán maradó kauesukjaink kénmentesek.) A műfogászat számára feldolgozott kanosukhoz, amelynek színe eredetileg barna és barnás-fekete, többkevesebb festőanyagot kevernek (cinóber, vusoxid, cinkoxid, égetett elefántcsont), amivel különböző színű preparátumokat nyernek. (Fehér, fekete, i ózsaszínű narancsszínű, piros, barna stb. színű kaucsnk). Vegytiszta ón reszelékének a kapcsukba keverésével állítják elő az u. n. amalgám-kaucsukot. Égetett elefántcsont hozzáelegyílésével nyerik a fekete kanesu- ot, a fehér kaucsukot cinkoxid, a rózsaszínűt cinkoxid és cinóber,