Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)

A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig - Anyagismertetés - Különféle fémötvözetek

300 Horzsakő. (Habkő.) Utóbbi elnevezése helyesebb. A horzsakő elnevezés onnan ered, hogy a simítandó tárgyat dörzsölik, horzsolják vele s innen „horzskő“-nek is nevezik. Vulkáni eredetű, üvegszerü kő amely szivacsszerü likacsosságát onnan nyerte, hogy a megolvadt vulkáni anyagot, lehűlése alatt, gázok és gőzök járták át, amelyek sziva­csossá tették. Fajsúlya: 2.3—2.5. Porrá törve átszitálással osztá­lyozzák különféle szemcséjű porokba. Ilyen állapotában vízzel vagy olajjal keverve, de száraz por alakjában is csiszolásra, simí­tásra használják. Porát szappanba keverve kézművesek részére kéz­mosásra is alkalmazzák. Fogpornak is használják, de ezt módjával kell csinálni, még akkor is, ha egész finom, szemcsés port veszünk, mert a fog zo­máncát, kemény voltánál fogva, megsértheti. Úgy egészben, mint por alakjában jó csiszoló és simító anyag: márvány, drágakő, fé­mek, üveg, bőr, pergament, kanosuk, celluloid, stb. számára. Kén. (Sülfür) S. Színállapotban is előfordul, de vegyületekben is. Lelőhelyei: Szicília, Spanyolország. Hazánkban Katinkán (Zólyom megye) és Radoboj vidékén (Horvátország) bányászták, de felhagytak vele. Salétromsavval vagy királyvizzel pállítva, kénsavvá válik. Hevítve meggyullad és fojtó szag terjesztése közben ég. A kénvirág úgy készül, hogy a ként gőzzé alakítják és ezt a kéngőzt hűtőkamrába vezetik, ahol lehűlve, finom, sárga por alakjában rakódik le. A kénsav gyártása a kén elégetése utján képződő kéndioxid­ból történik. A kén ipari alkalmazása főképpen a gyufa, puskapor és az ultramarin gyártására, kénsav előállítására, kancsuk vulkanizá- lására szorítkozik. Használják gyógyszerül is, főképpen külsőleg (kenőcsök, szappanok) s hordók kikénezésére. Kréta. Parányi tengeri állatocskák mészvázának halmaza. Ha egé­szen tiszta, akkor hófehér színű, de gyakran kovaszemeket, tüz- kődarabokat, mészpátot tartalmaz, amelyek színét is befolyásolják. Különösen azonban az agyag és vasoxid festik szürkére, sárgára. A krétát finom porrá őrlik, vízben áztatják s a víz leszűrése után a visszamaradt krétaiszapot esetleg egy kevés ragasztóanyag segélyével formába préselik. Így készül az író-kréta. A legfino­mabbra iszapolt kréta az u. n. bécsimész vagy bécsi-fehér. Ezt a fo­gászatban fogpornak, továbbá a kész, simított pótlások fényesíté- sére használják.

Next

/
Thumbnails
Contents