Orvos-gyógyszerészi műszógyüjtemény. Melléklet az "Orvosi Hetilap"-hoz (Pest, 1862)

I

rejlő őrj. Verborgener Wahn­sinn. Insatiabilis, telhetetlen. Inscriptio, csikozat; — ten­dinea, inas csikozat. Insectam, rovar. Insenescentia, nem öregedés. Insensibilis; — itas, érzé­ketlen ; érzéketlenség. Insertio, gyöködzés , tapadás ; — onspunkt, ragpont; — 0 n s s t e 11 e (der Nabelschnur), a köldök raghelye. Insessus; semicupia, félfürdö ; ülőfürdő Insidiosus (morbus), konok baj, v. betegség. Insinuatio, jelentkezés. Insipidus, izetlen ; diabe­tes , méz •, vagy czukor nél­küli húgy-ár. Insipiens, bohó ; bohóság ; eszelősség. Insitio (dentis), fog-berakás, v. behelyzés. I n s o 1 a t i o , napszúrás. Insolubilis, oldékonvtalan ; nem olvadó. Insomnia, álmatlanság. Insomnium, álom. Insons, ártatlan; ártalmatlan Inspectio, szemle; — lega­1 i s, törvényszéki sz. Inspiratio, belégzés; légvétel; — s d r u c k , légzésvételi nyo­más ; — s 1 u f t, felvett lég ; — smuskel, légvételi izom. Inspissatio, sűrítés. Instauratio, helyreállítás. Insti 11a tio. becseppentés ; be­csepegtetés Insti nctio;— ctus, ösztön ; — naturalis, természetiösztön; instincti v, ösztönszerü­,eg\ Institutura, intézet. Instructio, utasítás, Insatiabilis Instrumentarium; 1. arma­mentarium. Instrumentum, eszköz ; szer­szám ; műszer. Instrumen­tenappa rat, műszerkészlet. Insufficientia (valvularum cordis), szívbillentyűk elégte­lensége, össze nem illése (in­conniventia). Insufflatio, befúvás. Insula sziget; — v a s a 1 i s . edénysziget. Insultus, roham ; kórroham ; — febris, lázroham. integer, ép ; sértetlen ; egész­séges ; teljes. Integumentum, takaró ; — ta communia, köztakarók (bőr). Intellectus, ész ; értelem. Intemperantia, mértéklet- lenség. Intemperies, férgét eg ; vihar; — ani mi, v. nervorum , lé­lek-, v. ideg lehangolt'ág. Intensität, belterjesség; bel­ter j ; erő. Intensiv, belterji; heve»; nagy­fokú; erős. Intentio, akarat ; szándék ; ipar; sanatio perprimam v. secundam intentio- n e m , első, v. másod gyógyhaj- lam utjáni hegedés, v. gyó- gyúlás. Interarticularis, izűletközti (pl. porcz). Intercalaris; dies intercala­res, lázközök (némelyek szerint a szabad lázközök, mások sze­rint a közbeeső súlyosabb láz­napok.) Inter cél lularflüssfgkeit , sejtközti folyadék ; — Sub­stanz, sejtközi állomány. Interceptio, félbenszakadás, Intercidens közbeeső. ~í Int ereiden* 105

Next

/
Thumbnails
Contents