Orsós Ferenc: Emlékkönyv 2. (Debrecen, 1931)
Király Péter dr.: A béltuberculosisszal kapcsolatos székletvizsgálatok
— 3 velrészt vízsugárral hosszabb ideig mostuk. Mikor ez a bélsár- tó! már jól megtisztult, egy steril szike és erősebb kacs segítségével kis sajtos szövetdarabot leválasztottunk és azt a kaccsal tárgylemezen szétdörzsöltük és szétterítettük. Fixálás láng felett, festés Ziehl-Neelsen szerint. Az ilyen praeparatumban szinte hemzsegnek a bacillusok. Éppen olyan jó, ha sajtosodásnak induló, duzzadt folliculust vágunk ketté és annak a közepét kenjük ki. Hogy nem a béllumenből került a tuberculosis-bacillus a praeparatumba, a gondos kimosáson kívül egyszerűen azzal is bizonyíthatjuk, hogy alig lehet találni bélsárbactériumot. De különben is jól látható, hogy a bacillusok a nyirokszövet sejtes elemei és rostjai között, vagy más praeparatumban fibroblastok- ban és kötőszöveti rostok között foglalnak helyet. Loll azt írja, hogy ha gümős fekélyt jól lemosott és annak alapjáról készített kenetet, alig talált bacillust. Mélyebb rétegekben pedig egyáltalában nem talált. Ilyen módszerrel mi is keveset találtunk. Ettől eltekintve a fenti vizsgálatok bizonyítják, hogy a fekélyek elsajtosodott széli részeiből és a széteső folliculusokból igenis rengeteg bacillus kerül a bélcsatornába. Mint ide nem tartozó érdekes tapasztalatot említem, hogy ha hosszabb ideig formaiinban álló bélrészletből a fentihez hasonló módon készítettünk praeparatumot, vagy nem találtunk bacillust, vagy csak keveset és ezek is vékonyabbal^ voltak és egy részük lilaszínűre festődött. Nem követtük behatóbban a kérdést. Talán a formalin az oka, hogy úgy itt, mint a metszetben is olyan nehezen lehet kimutatni a tuberculosis-bacillust. A metszetek bacillusleletét illetőleg utalok Ökrös vizsgálataira. A savállóság labilitására vonatkozólag felemlítem Bezancon és Philibert dolgozatát, akik azt következtetik, hogy a savállóság csak átmeneti tulajdonsága a tuberculosis-bacillusnak. A súlyosabb béltuberculosistól eltekintve Nikulowski, Loll, Nüssel, Fried stb. vizsgálataival megegyezően azt találtuk, hogy általában a bacillusok jelenléte és mennyisége a bélsárban nem lehet irányadó a másodlagos béltuberculosis jelenlétének, vagy fokának megállapításánál. A székletben a bacillusok száma elsősorban a lenyelt köpet mennyiségétől és baciliustartalmától függ. Egészen más a helyzet a primaer béltuberculosisnál. Itt 1
