Orsós Ferenc: Emlékkönyv 2. (Debrecen, 1931)
Kriesch Lajos dr.: A tüdőlégpróbára vonatkozó vizsgálatok
- 32 világosabb színűnek találtam, mint a nem légzett magzati tüdőknél. A szövettani vizsgálat megerősítette azt a feltevést, hogy a tüdők egész, illetve csaknem egész terjedelmükben levegőt tartalmaznak. Egyes apró és szabálytalanul elszórt, légtelen alveo- lus-csoportok kivételével mindkét tüdőben elég egyenletesen volt eloszolva a levegő. Az alveolusok itt sem voltak ugyanolyan nagyfokban légteltek, mint pl. a felnőtt egyének levegővel kitöltött tüdőiben: teljesen megfeszült falú alveolusok seholsem voltak fellelhetők, de a polygonalis és meglehetősen tág lumenű alveolusok is kétségtelen légtartalmat bizonyítanak. Az interalveolaris septumok ugyan vastagabbak, mint a teljesen levegővel telt tüdőknél, azonban mindenben megfelelnek annak a képnek, amit a fentebb közölt esetek légtartalmú részei nyújtanak. Még egy feltűnő dolog volt észlelhető e tüdőkön: az alveolusfa’.ak átszakadása, illetőleg az interstitialis emphysema képződésének csekély foka. A tüdők centrális részében az alveolusok kevés vérrel kevert nagymennyiségű nyákkal kitöltöttek. Ezen lelet magyarázata az, hogy a felső légzőutak el nem távolított nyáktartalma aspiráltatott a légzés mechanismusának utánzásakor a tüdőkbe. Az interalveolaris septumok szakadása is azon területekben fordult elő leginkább, melyek ily nyákkal kitöltött al- veolus-csoportok által vétettek körül. A peripheriásan fekvő alveolusokban nyák nincs, az interstitialis emphysema-képződés is iít csekélyfokú. Ez utóbbi esetben sem sikerült a légtartalmat addig fokozni, hogy az alveolusfalak teljesen megfeszültek volna. E kísérletekből kitűnik, hogy orvosi ellenőrzés mellett kétségtelenül halvaszületett magzatok tüdején olyan kísérleti behatásokra, melyekhez hasonló (nyomkodás, gyomrozás, ráfekvés, a halál beállta után történt élesztési kísérletek) a gyakorlatban is előfordulhat, teljesen hasonló makroszkópos és mikroszkópos kép jöhet létre, mint azon magzati tüdőkön, amelyekből néhány perces, vagy néhány órás légzés után a levegő valamely okból legalább részben eltávozott. A törvényszéki orvosi gyakorlatban előforduló esetekben ugyan a halott, illetve halvaszületett magzatot ritkán éri a vázoltakhoz hasonló inzultus, legalább is anélkül, hogy az kideríthető nem volna, a lehetősége azonban fennáll. Feltételezhetők olyan individuális viszonyok is a halott magzatoknál, melyek
