Orsós Ferenc: Emlékkönyv 2. (Debrecen, 1931)

Kriesch Lajos dr.: A tüdőlégpróbára vonatkozó vizsgálatok

— 29 ­1 ál ható. Az atel. tot. jelzésű esetekben a tüdőkben levegőt sza­bad szemmel és makroszkópos eljárással kimutatni nem sikerült. Ez utóbbi csoportba tartozik a 2. és 9. eset. Ezeknél úgy az egész tüdővel, mint annak legapróbb részecskéivel végzett úszópróba negativ eredményt adott. A tüdők víz alatt való fel- darabolása, illetőleg részecskéinek összedörzsölése alkalmával léghólyagcsák kiszabadulása (legalább is szabad szemmel) nem volt észlelhető. A mikroszkópos vizsgálat a következő ered­ménnyel járt: A 2. számú eset (érett 50 cm hosszú, kétségtele­nül 3 órát élt magzat) mindkét tüdejéből készült szövettani met­szeteken egyaránt szembetűnő volt, hogy az alveolusfalak csak­nem teljesen összefeküdtek A residualis alveolaris levegőnek Fcngcr által leírt olyan elosztódása, hogy az a centrálisán fek­vő, illetőleg a hilus közelében levő aveolusok szomszédságában foglalna helyet, természetesen nem észlelhető, amennyiben alveo­laris levegő bizonyossággal egyáltalán nem mutatható ki. Egyes alveolusfalak ugyan kissé elváltak egymástól és itt az alveolusok- ban minimális űr is észlelhető, azonban ezek elhelyezkedésében sem mutatkozik a Fcngcr által leírt szabályszerűség. Teljesen kifeszült falú, tehát kerek lumennel bíró alveolust egyáltalában nem sikerült felfedezni. (Olyan alveolusok pedig, melyek a fa­lak minimális elválása folytán némi levegőtartalomra engedhet­nek következtetni, halvaszületett magzatok azonos szövettani el­járásokkal vizsgált tüdejében is nem egy esetben felfedezhetők lévén, nem igen merészelnék jelenlétüknek nagyobb jelentősé­get tulajdonítani.) Ugyancsak feltűnő még az ereknek, különö­sen a verőereknek a nem légzett tüdő ereihez való hasonlatos­sága, nevezetesen a lumen szűk volta és a falak relativ vastag­sága. A 9. számú eset (38 cm hosszú, 1/., órát élt, éretlen magzat) már némileg igazolni látszik Fenger theoriáját. Ebben az eset­ben mikroszkópos vizsgálattal mindkét tüdőben elég nagy meny- nyiségben volt kimutatható az alveolaris levegő. Szabad szem­mel levegő a tüdőben itt sem volt sehol észlelhető; a belőle kivá­gott apró darabkák mindegyike vízben alámerült. Ez természete­sen nem zárja ki, hogy, ha finomabb eszközzel még kisebb darabo­kat vágtunk volna ki, kivált pedig az egész tüdő feldarabolása ese­tén, nem találtunk volna a víz színén úszó, levegőt tartalmazó

Next

/
Thumbnails
Contents