Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Jáki Gyula dr.: A hasi szervek subcutan sérüléseiről
- 237 — Az általános kérdések között elsősorban az aetiologia érdekel bennünket. Alig van az erőművi behatásnak olyan typusa, amely már hasi szerv subcutan sérülését elő ne idézte volna. Közismert az is, hogy néha enyhe, feltűnően kicsi erőművi behatás is elegendő. Az aetiologiai tényezők aszerint változnak, hogy a lakosság, mely a sérülteket szolgáltatja városi, vidéki, ipari vagy mezőgazdasági foglalkozású-e. Egyes trauma fajok nem okoznak szabályosan egy-ugyanazon szerven sérülést, de bizonyos behatások (lórugás, lezuhanás) egy szervnek, mások (gázolás, összenyomás) több szervnek sérüléseit szokták előidézni. Ez azért fontos, mert a műtétnél — amint a közleményekből látható - gyakran nem ismertetnek fel a többszörös sérülések, pedig a sérülés körülményeinek ismeretéből erre következtetni lehetett volna. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy eseteinkben milyen tényezők szerepeltek és mely szervek sérültek. A sérülések legtöbbje természetesen középkorú, munkabíró férfiaknál fordult elő. Az anamnesist, a sérülés létrejöttének részletes tisztázását egyesek különösen fontosnak tartják (Grassmann, Daniel, H. Schmidt, Koch), de megjegyzik, hogy az előzmények részletes ismerete csak kiegészítheti a klinikai észlelést és nem szabad, hogy befolyásolja. A legtöbbször azonban a sérülés létrejötte nem világos, mert a sérültek adatai nem jellemzők, sőt a sérülés utáni shock állapotában nem is tudják összefüggően elmondani balesetük körülményeit. Hogy a sérülés mechanismusa világos legyen, tudnunk kellene: az erőművi behatás minőségét, erejét, Hasfal Bél . Máj . Lép . Vese Rúgás (ember, ló, tehérV Súlyos tárgy ütése (fahasáb, qyalu- gép) R test ütő- dése tomp; felületű tárgyhoz Gázolás Esés
