Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)

Haranghy László dr.: A petefészek-dermoidokon végzett histochemiai cholesterin vizsgálatok

— 132 festődő megközelítőleg' egyenlő nagyságú szemcsékből álló csomók voltak kimutathatók. A szemcsék a sejtmagvak felett a felszínnel párhuzamosan fekvő réteget képeztek. A kehelysejtek és az alsóbb sejtsorok mindenütt szemcséktől menteseknek mutatkoztak, ellenben a legfelső sejtsorban a leírt szemcserétegen kívül néhány elszórt, magános szemcse a mag mellett, néhol a mag alatt is előfordult. Az ismertetett jelenség egy sarco- mával társult dermoidban különösen szembeötlőleg mutatkozott, ahol egy helyen a többrétegű csillószőrös hengerhám az elszarusodó laphám és bélhám közé ékelődve, egyetlen papillosus kiemelkedést képezett s bár a csillószőrös hámban a leírt szemcsék rendkívül kifejezettek voltak, mindkét hámféleség határán éles vonalban megszűntek. A lamina propriában néhol vándorsejtek voltak észlelhetők. Desquamatio a lipoidszemcsés laphámmal vagy csillószőrös hengerhámmal fedett területekben nagyobb fokban nem jelentkezett. Ellenben az ellapult, sorvadt, pár sorból álló, hyalinos kötőszöveten fekvő többrétegű Iaphámrészleten még a basalis réteg sejtsorai sem tartalmaztak lipoidszemcséket. Ezek az anyagok a membrana propriával nem biró, kehelysejteket nem tartalmazó, egyrétegű csillószőrös vagy csillószőr nélküli hengersejtekben is hiányoztak, míg a desquamatio, a sarjszövet- képződés különböző formái itt néhol megfigyelhetők voltak.

Az intestinalis tractus egyes részleteinek megfelelő nyálkahártyaféleségek némelyik dermoidban gazdagon képviselve voltak, azonban a rendelkezésemre álló histochemiai módszerekkel sem a hámban, sem a tunica propriában sem a submucosában nem sikerült lipoidokat kimutatnom. Míg az egyik-másik dermoidban előforduló n y i r o k tele p e k és nyálmirígyek áttekintése hasonló eredménnyel járt, a dermoidokban aránylag gyakran előforduló pajzsmir ígyszövet vizsgálata említendő képet mutatott. Ugyanis, ugyanabban a pajzs- mirigyszövetben, ahol nagy területen a folliculusokat bélelő hám li- poidszemcse-mentesnek mutatkozott, a folliculusok egy részének hámbélésében Schultz szerint előbb zöldeskékre, majd sötétkékre szí- neződő kettősen törő szemcsék voltak kimutathatók. A szemcsék főleg a folliculus ürege felé eső sejtszél mentén helyezkedtek el, úgyhogy az egymás mellett fekvő szemcsék, a folliculus-üregi szélével párhűzamos, összefüggő réteget képeztek, bár egy-egy magános szemcse a sejtmag mellett vagy alatt is fel volt ismerhető. Egyik-másik folliculusban 2—5 egymás mellett fekvő, szemcsékkel sűrűn kitöltött sejt felduzzadva a folliculus üregébe domborodott, bár a sejthatárok és a sejtmagvak még jól felismerhetők voltak. A szemcsékkel kitöltött sejtek azonban, néhol a falzatot tetemesen megvastagítva, sejtmagvaikat elveszítve, olyan területet képeztek, melyeken sejthatárok többet kivehetők nem voltak. Ezen helyek széleihez tapadva, vagy a folliculus üregében szabadon a folliculus-hámsejt méreteit gyakran négyszeresen is felülmúló, sejtmagvakat rendszerint nem tartartalmazó, szemcsékkel sűrűn kitöltött sejtek találhatók. A szemcsés hámmal biró folliculusokat körülvevő itnerfollicularis kötőszövet rendszerint kisebb-nagyobb kiterjedésben