Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Vitéz Ambrus József dr.: A gyermekkor immunitása és az újabb immunizáló eljárások
- 3 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ. a) Az intrauterin élet és a csecsemőkor passiv immunitása. Az élet első három hónapjában elfogynak a csecsemő maid nalis immuntestei. A következő életszakaszra jellegzetes az activ immuntesttermelés. Az intrauterin élet immunbiológiai viszonyaira vonatkozó ismereteink is jelentősen bővültek az utóbbi időben. Eldöntést nyert az, hogy a placenta átjárhatósága heterolog anyagok számára nem pathologiás, hanem physiologiás tulajdonság (Panichi, Bertino, Merckel és Krauss). Ratner, C. Jackson és munkatársai megállapították, hogy az antitoxinok, praecipitinek, bacteriolysinek és a proteinek általában átvándorolhatnak az ép emberi valamint a tengeri malac és a házi nyúl placentáján. Ezzel szemben ugyanezek az anyagok a tehén, a juh és a kecske anyai vérkeringéséből még kis meny- nyiségben sem juthatnak a magzatéba. Ratner szerint ennek magyarázata az, hogy ez utóbbi emlősöknél a két vérkeringést többréteges sejtzóna választja el egymástól, ami mechanicus akadályt jelent. A régebbi szerzők ellentmondó állatkisérleti eredményei ezen histologiai különbségek figyelmen kívül hagyásából származtak. A magzatban kimutatható antitesteket régebben öröklöttnek tekintették, de az öröklődéstani fogalmak tisztázódásával e nézet hibásnak bizonyult. Ma a diaplacentaris úton a magzatba kerülő antitesteket congenitalis antitesteknek tekintjük, az általuk létesített immunitás passiv jellegű és mint említettük, alig tart az élet első hónapjainál tovább (Chauveau, Arloing, Ehrlich, Loeffler, Kitasato, Widal, Dieudonné, Staubli, Fűnek). Főleg physicalis-chemiai szempontból képezik még ezidő- szerint vizsgálat tárgyát a congenitalis és a maternalis antitesl*
