Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)

Bevezető

Az előírások olvashatólag voltak megírva, néha azonban hosszadalmasak. A mennyiség nem súly­ban nyert kifejezést, hanem rendszerint a követke­zőkben volt jelezve: egy kevés, nagyon kevés, egy kis darab, nehány szem, sth. Némely előírás való­ban bölcs és ésszerű volt, de voltak hasznavehetet- lén előírások is. A polypharmacia nem mai keletű, mivel olyan egyptomi vényt is találtak, amely nem kevesebb, mint 35 alkatrészt foglalt magában, ami nem is kép­zelt terjedelem. A rendelvények nem voltak mindig elég világosan megírva. így a gyógyszerek igen gyakran symbolicus nevekkel voltak jelölve: „Osiris növényének“, „Isis könnyének“, a bürök egyik faját „Bubastis szívének“, a sáfrányt „Osiris vérének“, a scillát „Set szemének“, stb. nevezték el. Ezeket a neveket később megtartották a középkori alchimis- ták is, akik szerették magukat mysticizmussal kö­rülvenni és akik — miként az egyptomi papol: — a laikusokkal nem akarták magukat megértetni. A későbbi időkben írott vények formulája már alig különbözik a mai kor orvosi receptjeitől; ugyanis az előírott gyógyszerek sorrendjét mái' ez időben is a hatóanyag (remedium principale) elő­írásával kezdették meg, melyet követett a vivőszer (vehiculum) és végül az íz javító (corrigenta) fe­jezte be. A „Papyrus Eb^rs“ szerint például az egyptomi patikárius, a következő recept szerint készítette el, a gyomorfájdalom elleni gyógyszert: Keménymag . . . Libazsír .........'|8 T ej............1 Dena (Cnat)1 vagy a vízelethajtóul rendelt gyógyszert: Méz .................1 S zent János kenyér pora 1 Vitex agnus pora . . . 1 Egy pilula készítendő. 1 Egy dena = 0.608 liter. 12 ra

Next

/
Thumbnails
Contents