Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)

Bevezető

Az előírások olvashatólag voltak megírva, néha azonban hosszadalmasak. A mennyiség nem súlyban nyert kifejezést, hanem rendszerint a következőkben volt jelezve: egy kevés, nagyon kevés, egy kis darab, nehány szem, sth. Némely előírás valóban bölcs és ésszerű volt, de voltak hasznavehetet- lén előírások is.

A polypharmacia nem mai keletű, mivel olyan egyptomi vényt is találtak, amely nem kevesebb, mint 35 alkatrészt foglalt magában, ami nem is képzelt terjedelem. A rendelvények nem voltak mindig elég világosan megírva. így a gyógyszerek igen gyakran symbolicus nevekkel voltak jelölve: „Osiris növényének“, „Isis könnyének“, a bürök egyik faját „Bubastis szívének“, a sáfrányt „Osiris vérének“, a scillát „Set szemének“, stb. nevezték el. Ezeket a neveket később megtartották a középkori alchimis- ták is, akik szerették magukat mysticizmussal körülvenni és akik — miként az egyptomi papol: — a laikusokkal nem akarták magukat megértetni.

A későbbi időkben írott vények formulája már alig különbözik a mai kor orvosi receptjeitől; ugyanis az előírott gyógyszerek sorrendjét mái' ez időben is a hatóanyag (remedium principale) előírásával kezdették meg, melyet követett a vivőszer (vehiculum) és végül az íz javító (corrigenta) fejezte be.

A „Papyrus Eb^rs“ szerint például az egyptomi patikárius, a következő recept szerint készítette el, a gyomorfájdalom elleni gyógyszert:

Keménymag . . .

Libazsír

.........'|8

T

ej............1 Dena (Cnat)1

vagy a vízelethajtóul rendelt gyógyszert:

Méz .................1

S

zent János kenyér pora 1 Vitex agnus pora . . . 1

Egy pilula készítendő.

1 Egy dena = 0.608 liter.

12 ra