Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)

VIII. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyógyszervásárlásai 1626 körül - II. Rákóczi György fejedelem gyulafehérvári gyógyszertárának leltári jegyzéke 1650-ből - Apafi fejedelem

vagy zinkoxyd, vagy ólomoxyd lehetett. Más szerzők le­írása után elefántcsont hamujára gyanakodhatunk, Rendszerint a magzat erősítésére és az abortus megaka­dályozására szolgált. A „Sanguis Draconis“-t (Ördög­vér) a „Daemonorops Draco“ gyantájának vérvörös szí­ne után vértől eredőnek hitték. Szédülés és vérzéscsilla­pítóul használták. A festők gyönyörű és tartós színe miatt képek festésénél alkalmazták. A leltárba felvett ásványi eredetű gyógyszerek szá­mából arra következtethetünk, hogy a bőbeszédű arab- galenusi iskola tanaival szembe helyezkedett Rákóczi György uram udvari orvosa: Ascanius. A gyógyászat­nak előrehaladásáról tesz tehát tanúságot az ásványi gyógyszereknek a gyógyszertárakban való tartása. A timsók közül 3 van felvéve leltárunkba (alumen plumosum, crudum és ustum), melyek mint összehúzó hatású szerek voltak használatban. Az „Antimonium crudum“-ot a régi idők során a legkülönbözőbb betegségek ellen használták, úgy külső­leg, mint belsőleg s mérgező voltát is ismerték. „Aeris usti“. „Aes“ régi neve a réznek. A régi gyógyszertárakban a réznek e vegyülete még feltalál­ható volt különböző elnevezések alatt. „In pharmacopo- lis autem haec passim occurrunt: Aes ustum. Flos aeris, Squama aeris et aerugo“.144 A negyedik csoportban „Viride aeris“ (Flores Viridis Aeris — Aerugo) — a népies nyelven „Griinspan“-nak nevezett — is fel van véve. Ennek a gyógyászatban való alkalmazása még Pa­racelsus idejéből ered, aki úgy külsőleg, mint belsőleg rendelte.145 144 Corbejus Theodor: Pharmacia simplicium et compo- sitorum bipartita. Frankfurt, 1656. 145 Huser Johannes: Die Bücher und Schriften des Edlen, Hochgelehrten und Bewehrten Philosophen und Medici Phi­lippus Theophrastus Bombast von Hohenheim, Paracelsus genannt. Basel, 1590. „Virtutes Ulceribus Vulneribus Vermibus Oris Ulceribus,“ 112

Next

/
Thumbnails
Contents