Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)

VIII. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyógyszervásárlásai 1626 körül - II. Rákóczi György fejedelem gyulafehérvári gyógyszertárának leltári jegyzéke 1650-ből - Apafi fejedelem

ről hozta valaki azt a mélyértelmű bölcseséget, hogy a bebalzsamozott és mindenféle illatokkal és fűszerekkel telített múmia gyógyító hatású. A mumiapor azután olyan nagy becsben állott, hogy a perzsa sahok egy-egv skatulya mumiaport küldtek ajándékba azoknak az euró­pai uralkodóknak, kiknek kedveskedni akartak. Ilyen mumiaporral teli skatulyákat, amelyek természetesen aranyból voltak és drágakövekkel voltak díszítve, töb­bek között XVI. Lajos francia király és II. Katalin cár­nő is kapott, 1789-ben pedig az angol királynőt is ilyen­nel lepte meg az egyik sah. A nagy kereslet folytán a valódi múmiák lassanként megritkultak s az arabok, akik ebből szép keresetre tettek szert, hamisított mú­miákat kezdtek készíteni. A leghíresebb ezek közül Ni- zemi perzsa mumiakereskedő mumiareceptje, amely előírás szerint a múmia elkészítése azonban kissé kom­plikált és nagy türelmet igényel. „Végy egy vöröshajú ifjút — írja Nizemi — és etesd harmincéves koráig gyümölccsel. Azután tölts meg egy kőteknőt mézzel és fűszerekkel, tedd bele az ifjút és zárd le a teknőt, 120 év múlva kész a múmia.“ Teophrastus Paracelsus a szabad levegőn múmiákká lett hullákat részesíti előnyben, különösen ha azok akasztott vagy tűzhalált halt emberektől származtak. „Múmia dicitur non solum Humana caro, balsamo con- dita séd etiam alia quaeque, non per se mortua, séd occisa et medicata curativae facultatisu. Használatos volt még a „Liquor Múmiáé Paracelsi, — Adeps hu­mánus.“139 (emberzsír.) A jegyzék 4-ik csoportjába többnyire az állati ere­detű gyógyszerek sorrendje került, melynek „Stincus Marinusu (Scincus-nak is írták) jelzésű fiókjában sem­mit sem találtak, az új gyógyszerész azonban két dara­bot hozott. Nem csoda, hogy a régiek e bálványozozott szere — amelyről a nép között még ma is él a hit, hogy a nemi szerveket gerjedelemre képes serkenteni — kifo­139 Dr. Schröder Joli.: Parmacopeia Medico — chymica. — Ulm. 1641.

Next

/
Thumbnails
Contents