Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)
VIII. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyógyszervásárlásai 1626 körül - II. Rákóczi György fejedelem gyulafehérvári gyógyszertárának leltári jegyzéke 1650-ből - Apafi fejedelem
ről hozta valaki azt a mélyértelmű bölcseséget, hogy a bebalzsamozott és mindenféle illatokkal és fűszerekkel telített múmia gyógyító hatású. A mumiapor azután olyan nagy becsben állott, hogy a perzsa sahok egy-egv skatulya mumiaport küldtek ajándékba azoknak az európai uralkodóknak, kiknek kedveskedni akartak. Ilyen mumiaporral teli skatulyákat, amelyek természetesen aranyból voltak és drágakövekkel voltak díszítve, többek között XVI. Lajos francia király és II. Katalin cárnő is kapott, 1789-ben pedig az angol királynőt is ilyennel lepte meg az egyik sah. A nagy kereslet folytán a valódi múmiák lassanként megritkultak s az arabok, akik ebből szép keresetre tettek szert, hamisított múmiákat kezdtek készíteni. A leghíresebb ezek közül Ni- zemi perzsa mumiakereskedő mumiareceptje, amely előírás szerint a múmia elkészítése azonban kissé komplikált és nagy türelmet igényel. „Végy egy vöröshajú ifjút — írja Nizemi — és etesd harmincéves koráig gyümölccsel. Azután tölts meg egy kőteknőt mézzel és fűszerekkel, tedd bele az ifjút és zárd le a teknőt, 120 év múlva kész a múmia.“ Teophrastus Paracelsus a szabad levegőn múmiákká lett hullákat részesíti előnyben, különösen ha azok akasztott vagy tűzhalált halt emberektől származtak. „Múmia dicitur non solum Humana caro, balsamo con- dita séd etiam alia quaeque, non per se mortua, séd occisa et medicata curativae facultatisu. Használatos volt még a „Liquor Múmiáé Paracelsi, — Adeps humánus.“139 (emberzsír.) A jegyzék 4-ik csoportjába többnyire az állati eredetű gyógyszerek sorrendje került, melynek „Stincus Marinusu (Scincus-nak is írták) jelzésű fiókjában semmit sem találtak, az új gyógyszerész azonban két darabot hozott. Nem csoda, hogy a régiek e bálványozozott szere — amelyről a nép között még ma is él a hit, hogy a nemi szerveket gerjedelemre képes serkenteni — kifo139 Dr. Schröder Joli.: Parmacopeia Medico — chymica. — Ulm. 1641.