Oláh Gyula dr.: Magyarország közegészségügyi viszonyairól (Budapest, 1889)
Közegészségügyi viszonyainkról általában
10 Állami intézkedések. igen hiányos status quo-jából oda fejleszszük, hova azokat a czivilizáczió, az emberiség és a legnemesebb hazafias törekvés érdekében mentői rövidebb idő alatt fejlesztenünk kell. Ily általános szempontból indulok ki, midőn hazánk közegészségügyi viszonyaira vonatkozólag elmondani szándékozom nézeteimet, s e pontok közül első sorban ismertetni óhajtom hazánk mai közegészségi állapotait. Az államkormányzat és a közigazgatás terén alig van általánosabb, és a társadalom minden rétegére, az állampolgárok minden egyes tagjára jobban s közvetlenebbül kiható közigazgatási ág, mint a közegészségügy kérdése. A fényes paloták lakója ép úgy egyénileg érintve van e kérdés által, mint az apró viskók szegény lakosai, — a korbeli viszonyok nem tesznek különbséget, mert e kérdés mindenkit a bölcsőtől a sírig kisér — és éppen ezen nagy általánosság következtében a helyzetet, egy időpont status quo-ját sohasem lehet csak egy részlet bármily ügyes megvilágításából, vagy egy bármily gondosan rajzolt képről megismerni, egyenként kell venni az adott viszonyokat, s ha hazánk közegészségügyének mai állapotát teljes hűséggel ismertetni akarjuk, fel kell ölelnünk a kérdés minden részletét s meg kell vizsgálnunk ide vonatkozólag a helyzetet nemcsak a társadalom minden rétegében, de a mindennapi élet és különböző életviszonyok összes változataiban is. Midőn e kérdéssel ily tüzetesen foglalkozunk, első teendő megvizsgálni azon állami intézkedéseket, melyek nálunk a köz- egészségügy érdekében ma érvényben vannak. Ezek között első sorban áll a közegészségügy rendezéséről szóló 18/6-ik évi XIV. törvényczikk. Egész határozottsággal meg lehet állapítani, hogy ezen törvény nagy részletességgel öleli fel a közegészség- ügyi kormányzat ágazatait, s magasan felette áll azon organikus törvényeknek, melyek midőn valamely kérdést törvényileg első ízben szabályoznak, alig foglalnak magukban egyebet, mint az
