Oláh Gyula dr.: Magyarország közegészségügyi viszonyairól (Budapest, 1889)
Közegészségügyi viszonyainkról részletesen - Közegészségügy a nagyobb városokban
69 kik e téren cselekvésre hivatva vannak, felocsúdjanak közönyükből s teljes erélylyel működjenek e helyzetnek megváltoztatására. Évenkint 2500—5000 életet pusztít el ez a közöny. Ennek a hatóságilag űzött tömeges gyilkolásnak véget kell vetni. Nem lehet ezt az állapotot csak egyik napról a másikra talán valamely szigorú rendelettel, vagy intézkedéssel rögtönösen megszüntetni. Legalább is egy évtized hosszú, kitartó és tervszerű munkájára van itt szükség, de ezen idő alatt és ily munkássággal a czél el is érhető. A levegő, a lakás, az élelmezés, a viz, a köztisztaság, ezek azok a fő tényezők, melyek az általános közegészségi viszonyokra a legnagyobb befolyással bírnak, ezen tényezők irányában legyen éber és kérlelhetetlenül szigorú a hatóság. Midőn évenkint 2500—5000 emberéletről van szó, akkor ezzel szemben nem vehető tekintetbe az ilyen vagy olyan iparág virágzása, az ezen vagy azon társadalmi osztály anyagi előnye, vagy a hatósági kiadások emelkedése, hanem a hol valamely iparág művelése, vagy valamely társadalmi osztály anyagi érdeke a közegészségügy feltételeivel összeütközésbe jön, kérlelhetetlen szigorral érvényt kell szerezni a közegészség- ügy érdekeinek, ha mindjárt az a hatósági kiadásokat tetemesen emeli is. Közegészségügy a nagyobb városokban. A nagyobb városok elnevezés alatt értem a szabad királyi és a törvényhatósági joggal biró városokat, tehát hazánknak azon népesebb forgalmi központjait, melyek önálló törvény- hatósági íoggal bírnak s így a közegészségi intézkedéseiket illetőleg is nincs más felettes hatóságuk, csak a belügyminister. Ezek a városok intézkedéseik s azok végrehajtása tekintetében egészen urai saját helyzetüknek, a mennyiben ha például a közegészségi viszonyokjavítása czéljából valamely helyes rendelkezést tesznek, egészen nyugodtak lehetnek az iránt, hogy az
