Oláh Gyula dr.: Magyarország közegészségügyi viszonyairól (Budapest, 1889)
Előszó
ELŐSZÓ. # / /Jr \ A közegészségügy végre hazánkban is kezdi magának kiküzdeni azon helyet, mely őt az államélet és a társadalom élő kérdései között megilleti. Naponta sűrűbben és sűrűbben vétetnek számításba a közegészségügyi tekintetek, és úgy a sajtó, valamint társadalmunk számbavehető tényezői a közegészségi ügyek nagy fontosságát s az államélet minden ágazatába kiható nagy horderejét már elismerték. Ma már senki sem vonja kétségbe azon tétel igazságát, hogy egy állam felvirágzása — s úgy anyagi, mint szellemi fejlődése és előhaladása szoros kapcsolatban, — szigorú oki összefüggésben áll a mentői jobb, mentői kifogástalanabb közegészségi állapotokkal. Azonban mindez csak elvi elismerés. Mondják, hirdetik a közegészségügy nagy fontosságát, de ezen elismerésnek consequential nem vonják le. Hazánkban a közegészségügyet főbb vonásaiban igen jó törvény szabályozza, hanem azért a magyar törvénytár valamennyi törvénye között ez van a leghiányosabban végrehajtva, és pedig hiányosan vannak végrehajtva ezen törvénynek még azon intézkedései is, melyeknek szigorú végrehajtása semmi nagyobb nehézségbe nem ütközik, a pontos végrehajtást pedig az ország közegészségi állapotainak legfontosabb érdekei tennék szükségessé. Midőn egy oly kimagasló kérdésben, mint aminő a köz- egészségügy,' az elméleti felfogás és a gyakorlati kivitel között ily éles az ellentét, akkor a fenforgó ellentétek megszűntetése nagy fontosságú államérdekké válik, s önként előtérbe tolúl a
