Oláh Gyula dr.: Magyarország közegészségügyi viszonyairól (Budapest, 1889)
Közegészségügyi viszonyainkról általában
28 Városok. a vármegyék még a legutóbbi szervezkedés alkalmával is a viszonyokban beállott ezen nagy változást nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni s a főorvosok javadalmazásánál a hajdani szokás szerint jártak el. A szűk javadalmazás következtében a főorvosoknál is bekövetkezett ugyanaz, a mit a járásorvosoknál tapasztalunk, — a főorvosok legtöbbje egyszersmind lehető nagy gyakorlatot is űz; elfoglalja idejét a gyakorlattal azért, hogy megélhessen, hogy családját eltarthassa, és a megye közegészségi viszonyainak javítására, a közegészségi administrate ellenőrzésére csak annyi időt és munkát fordít, a mennyit a nagyon szűkén mért javadalmazással egyenértékűnek tart. Lehet-e azután csodálkozni, hogy a mig egy részről a megyékben úgy a központban, valamint a járásokban ilyen természetű akadályai vannak a közegészégi ügyek helyes ad- ministratiójának és a közegészségügyi állapotok javulásának, továbbá a községekben is a fentebb vázolt állapotok forognak fenn, akkor Magyarország közegészségi viszonyai általánosságban nagyon hiányosak. Vannak azután egyes kiválóbb kulturális és forgalmi központjai az országnak, a hol már a közegészségi állapotok kifogástalan kezelését várnánk és joggal remélhetnénk azt, hogy ott e tekintetben már legfölebb csak kisebb szabású kifogások merülhetnek fel. Ezek a magyarországi városok. Azon nehány város, mely Magyarországon törvényhatósági joggal bir, egyszersmind kezében tartja a törvényes feltételeket arra nézve is, hogy egyik legfontosabb közérdeke : a közegészségügy javítására mindent megtegyen, és mégis azt tapasztaljuk, miszerint városainkban daczára annak, hogy itt már az utczák rendezettebbek, a házak kiépültebbek, a czivilizácziónak ezer és ezer fejlettebb színvonalú intézménye található, mindamellett a közegészség- ügyi administratiónak itt is számtalan hiánya forog fenn. Városokban már nincsenek azok a kicsinyes körülmények, a melyek minden faluban fenforognak, tehát a városi hatóságoknak lehetne erélyesen intézkedni, és a közegészségügy