Oláh Gusztáv dr.: Az elmebetegségek orvoslása (Budapest, 1903)

I. Az elmeorvoslás fejlődésének története

önfertőzés vagy hosszantartó aggodalom által meggyengültek s kiknél ellenhatást akarunk előhozni.“ A betegségérzet felköltéséről azon időben igy okoskod­tak: „Sok elmekóros állítja, hogy igen jól érzi magát s vonakodik bármely gyóg}rszert bevenni, ezeknek tudtuk nél­kül adunk oly szereket, metyek fájdalmat és hasmenést okoz­nak. E miatt a betegek egészségük felett nyugtalanok lesz­nek s engedni fognak.“ A psychikus gyógyeljárásban megérthető okokból nagy szerepet tulajdonítottak a zenének : „a zenészek úgy állitandók, hogy a beteg ne láthassa őket s oly zenemüveket játszanak melyeket az gyermekkorából ismer“. Dr. Schwartzer Ferencz maga volt az, a ki korát meghaladva ezen hagyományként áiivett therapeutikns elveket elhagyva ajtót nyitott hazánkban a modernebb felfogásnak és szellemnek. 0 benne a magyar elmeorvoslástan nagynevű atyját tiszteli. Ideg- és elmegyógy­intézete Európa hasonló intézeteinek legtökéletesebbjeihez tartozott. Az elmeorvoslástan további fejlődését Magyarországon híven tükrözik vissza a 1863-ban megnyílt nagyszebeni té­bolyda évi jelentései. A 60-as években már alábbhagy a nagy orvosi felszere­léssel való beavatkozás tendencziája és mindinkább átengedi a tért az észszerűbb lecsillapitási, megnyugtatási törekvésnek. Érdekes, hogy a szebeni tébolyda ezen időtől származó évi jelenté­seiben az esetek túlnyomó többsége a mánia és melankólia rovatába sorol­tatott, úgy, hogy a többi kórformák elenyésző csekély százalékkal szere­pelnek. A ,,hüdéses kábaság“ rovat meg van ugyan, de a kórrajzokból kitetszőleg mindazon paralitikusok, kik nagyzási téveszméket mutattak, olyanok gyanánt nem ismertettek fel hanem a „kórhatározat“ szerint mániában szenvedőknek mondottak. Bizonyos orvosi éleslátásra mutat, hogy ezen mánia esetek kedvezőtlenül prognosztizáltattak „az eset körülményei miatt“. A hüdéstünetek ellen strychninpilulák rendeltettek naponként egy szemernyi » emelkedéssel. A 67-iki jelentésben a chloroform szerepel mint uj antiepilepticum „mindennap glyczerinnel vegyítve 30 csepp.“ Az epilepszia incidentális complikáczió számba ment s a vele szövődött elmekórformát többnyire „komorkórnak“ vették. A nehézkórnál felemlíti az egyik évi jelentés, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents