Oláh Gusztáv dr.: Az elmebetegségek orvoslása (Budapest, 1903)
I. Az elmeorvoslás fejlődésének története
20 bűnben fogamzott önokozta betegségei. Az önmagával harmóniában élő s az Isten akaratában megnyugvó ember őrültté nem lehet. Ebből folyólag a legjobb prophylaxis az istenfélelem s a legjobb therapia a vallási vigasztalás. Ezzel szemben a somatisták a legkülönbözőbb testi kórállapotokban keresték az elmebetegség okát. Különösen fontos tényezők voltak a tejnek elterelése, a kütegeknek visszafogása, a máj betegségei, sőt a sérvek is. Esquirol szerint, kit a modern pszikiatria atyjának tekinthetünk az elmebaj bármely szerv megbetegedéséből kiindulhat. Pinel a mánia székhelyét a gyomor tájékán kereste. Heinvoth halálával és Griesinger felléptével a somatisták és psychisták harcza bevégezettnek tekinthető. Esqniroltól napjainkig fokozatosan kiépülnek mostani pszikiatriás rendszerünk egyes alkotó részei. O maga definiálja a halluczinácziókat és illúziókat. Baillarger és Fairét leírják a cirkuláris elmezavart (folie a double forme.) Ugyancsak Baillarger tanulmányozza a kretinizmust (a melynek első leirója különben Höfer győri orvos volt 1614-1681.) az angol Prichard felállítja a moral insanity kórformáját, Bayle önálló kórformának ismeri fel a dementia paralyticát; Morei pedig anthropo- logiai elemeket visz be az elmekórtanba és felállít egy elfajlási rendszert, mely szerint az elfajlás progressziója a negyedik ge- neráczióban hülyeséghez és terméketlenséghez vezet. Morei vetette meg az alapját Magnan, Lombroso stb. buvárlatainak. Griesinger (1817-1868) inkább pszikologizáló elmeorvos volt ugyan, mégis vonatkozásokat keresett az általános kórtan és pszikiátria között. Utána a német elmeorvosok díszes sora vitte előbbre az elmekórtant és mondhatni, hogy a mai modern elmekór- tanra a német kultúra nyomta reá bélyegét. Westphalnak köszönjük a kényszerképzetek és a perverz sexualis érzések leírását. Kahlbamn nevét a katatoniához kötötte. Nasse a krónikus alkoholmérgezés és a hitvestárs hűtlenségének téveszméi közötti összefüggést mutatta ki. Heckertől kaptuk a hebephreniát; Hitzig festette meg a perlekedési paranoia képét. Mendel és Tnczek tovább fejlesztették a dementia paralytica
