Oláh Gusztáv dr.: Az elmebetegségek orvoslása (Budapest, 1903)
I. Az elmeorvoslás fejlődésének története
12 szellemben. Ezek közül Stahl már előhírnöke azon iskolának, mely később a testtől független lelki eszközökkel iparkodott gyógyítani. Mig ugyanis azelőtt az emberi testbe bujt ördöggel bajlódtak a 19-ik század elején a léleknek estek neki. De milyen eszközökkel! Ezen „psychotherapiát“ később ismét a somatotherapia váltotta fel narcoticumaival mely azután a legújabb korban fokonkint vesztett jelentőségéből és lassan hátra kezd szorulni egy természettudományi alapon nyugvó pszikotherapia elől, mely karöltve az általános hygienikus tényezők gondos kihasználásával képezi a jelenlegi elmeorvoslási beavatkozás lényegét hogy idővel talán ismét egy tisztultabb és magasabb értelemben volt somatotherapiának engedjen helyet. Stahl tehát kifejezetien animista volt. Testi eredetű elmebajt csak hármat ismert el, az erotomaniát mely az ondó, illetve pete retentiója által, a melankóliát, mely a vér torlódása utján jön létre és a lázdeliriumot. Ellenfele Hoffmann kitart a somatista felfogás mellett és tovább hánytat, purgál és repurgál. E mellett éles klinikai megfigyelő. A mániát és melankóliát egy betegségnek veszi, . mely feledésbe ment felfogás csak napjainkban támadt fel újra bizoiryos circu- láris formáknál. Csak a 18-ik század végén mutatkoznak előjelei egy tisztultabb felfogásnak, a mely azonban kibontakozásában oly lassú haladást mutat, hogy sokan, talán az emberek töb- sége, a 19-ik századon keresztül az elmebetegekben nem annyira orvoslandó, mint szánandó lényeket, az elmebetegügyi intézkedésekben csak philantropiás akcziót, s az elmezavarban magában egy különleges titkolandó betegséget látott. A történelmi adatok szerint Chiarugi 1788-ban átvevén a florenczi tébolyda vezetését, volt az első, ki rést ütött az elmebetegek durva megfékezésének elvén s az izgatottakról a bilincseket leszedette. A hevülékeny francziák, vezérnemzeti öntudatokból kifolyólag, gyorsabban fogták fel ezen újítás kulturális jelentőséget és Pinel, kétségkívül nagyobb mise en scene el mint olasz társa 1798. május 24-én egyszerre 49 elmebetegről vétette le a bilincseket, miért sokan a modern elmebetegápolás kezdetét Pinel ezen tettétől számítják.
