Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Kén (Schwefel, Sulfur)

Kén.

73

sárgák lesznek. Mi e tüneményt ebből magyarázzuk, hogy a kén parányai más fekvést vevén föl, az egyik módosításból átmennek a másikba.

101. A kén 111-ig hevítve borostyánsárga folyadékká olvad meg. Ha hevítését a 160—ik fokig folytatjuk színét barnára változtatja, s mintegy sűrűbb, nehezebben folyóvá lesz, 200-ik fokig hevítve, sűrűsége annyira növekedett, hogy megfordíthatni az edényt, melyben hevítetett, anélkül hogy a kén belőle kifolynék, ez alatt színe sötétbarna. Ha a hőfokot még tovább emeljük, barna színét megtartja ugyan, de ismét hígfolyóvá lesz, mig végre 400-ik foknál forrásnak indúl és sötét barnaveres gőzzé változik át. Ha e gőzt tágabb térbe eresztjük, rögtön meghűlve finom sárga liszt alakban sűrűdik, s az úgy nevezett kénvirágot alkotja, ha tovább folytatjuk a lepárlást, a levegő annyira megmelegszik, hogy nem képes többé a kéngőzt lisztté sűríteni, hanem csak csepfolyó kénné, mely végre a szedőből kieresztetvén famintákba, a kereskedésben előforduló rudaskénre, Öntetik.

E munkát gyakran saját e célra épített kamrákban szokták végbevinni, melyek e szerint alkotvák, hogy a munka elején kénvirágot, annak folytában pedig folyóként nyerjenek.

Ha a, majdnem a forrásig hevített, ként rögtön hideg vízbe öntjük, az néha két napig is lágy és szívós marad, csak lassan szilárdulván meg, s átmenvén azon állapotba, melybe minden olvasztott és lassan kihűlő kén szokott átmenni.

Ezen megolvasztott s rögtön meghűtött kén semmi nyomait nem mutatja a jegecedésnek, miért is alaktalan (amorph) módosításnak neveztetik.

A kén vegyei.

Kén és oxygen.

102. A kén oxygennel több arányban vegyül. Hét különféle vegyeit ismerjük, melyek mind savtermészettel bírnak.

Ezek következők:

1. Alkénessav (dithionige Säure) S2 02.

2. Ötödkénsav (Pentathionsäure) S5 05.

3. Negyedkénsav (Tetrathionsäure) 05.

4. Harmadkénsav (Trithionsäure) S3 05.

4