Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Nitrogen (Légeny, Azoum, Stickstoff)
60 Nitrogen. 1,030. Legfeltűnőbb jelleme abban áll, hogy a levegővel jővén érintkezésbe, annak oxygenjával vegyül, sárgás-barna gőznemet alkotván, mely nagyobb részt alsalétromsavból áll, N02 -f- 0« = N04. Ha a nitrogenoxydba csak kevéssé égő faforgácsot teszünk, az benne kialszik, ha azonban erősen izzó szenet teszünk be, az csaknem oly hevességgel ég mintha tiszta oxygénben égne. A phosphort a nitrogenoxydben egész az olvasztásig lehet hevítni, anélkül hogy égne. De ha égve tesszük be, égését oly elevenséggel folytatja mint a tiszta oxygenben. Tisztán belélegzve okvetlenül halált okoz. 80. Ha salétromsavba nitrogenoxydot vezetünk, akkor ez nagy mennyiségben szivatik föl általa, a salétromsav ez által színét változtatja. Ha a salétromsav igen concentrált, akkor sötét barna színt ölt fel magára, ha valamivel több vizet foglal magában mint a HO, NOg, akkor sárga lesz, ha fajsulya 1,35 színét zöldre változtatja, ha 1,25 a fajsulya kékre, s ha 1,15 a fajsulya akkor változást többé nem szenved. Ez alatt a salétromsav része felbomlik, átengedvén t. i. oxygenjének egy részét a nitrogenoxydnak, miáltal mindkettő alsalétromsavvá változik át, s ezen alsalétrom- savnak vízbeni oldása különféle színeket mutat. A nitrogenoxyd kénsavas vasoxvdul oldat által is nagy mennyiségben szivatik föl, miáltal színét sötétbarnára változtatja. 81. A nitrogenoxyd alkotását a szerint tudhatni meg, ha annak bizonyos mennyiségét osztályozott csőben higany fölött felfogjuk, a csőbe kis kaliumgolyót hozunk, s azt hevítjük. A nitrogenoxyd az által bomlást szenved; oxygénje a kaliummal vegyülvén, a nitrogen kiválik. E célra használjuk a 24-ik szám alatt lerajzolt készületet. 24-ik ábra. Ez alatt látjuk miszerint a nitrogenoxyd mennyisége felére fogy. Egy térrésznyi nitrogenoxyd tehát egy fél térrésznyi nitrogént foglal magában.
