Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Nitrogen (Légeny, Azoum, Stickstoff)
56 Nitrogen. szükséges hogy a hőfokot emeljük fel, mert csak úgy hathat a kénsav másik fele a salétrom bontatlan részére. E hőfokot azonban a salétromsav nem képes kitartani, anélkül hogy szét nem bontat- nék; szétbomlik pedig oxygenné, mely szabadon elszáll, és alsa- létromsavvá, mely a salétromsav által felszivaíván azt veresre festi. 70. A folyadék concentrált állapotában csaknem barna, a levegőn erősen füstölgő. Innét neveztetik közönségesen füstölgő vagy salétromos salétromsavnak (rauchende Salpetersäure, salpetrige Salpetersäure.) Vízzel óvatossággal vegyítetvén, kékes-zöld színt vesz fel magára, mialatt részletes bomlást szenved, úgy hogy a benne foglalt salétromossav (N03) a folyadékból pezsgés alatt elszáll, barna- veres gőzt alkotván. 71. A kereskedésben a salétromsavnak egy neme fordul elő, melyet választóvíznek neveznek, nevét onnét nyerte, mert azelőtt az ezüstnek az aranytóli elválasztására szolgált. Ez többnyire agyag- vagy vasgörebekben szokott előállítatni, melyekből 12—24-et tesznek két sorban egy kemencébe úgy, hogy nyakaik mind két oldalról kiálljanak. Az ily kemencét gályake mecének (Galeerenofen) nevezik. Fajsulya legtöbb esetben 1,20. E salétromsav sok célokra használható, ha azonban tisztára van szükségünk, azt idegen alkatrészeitől szabadítjuk meg. Van pedig fertőztetve többnyire sósavval és kénsavval, melyektől ekként tisztítjuk meg, hogy hozzá salétromsavas ezüstoxyd oldatot és kevés salétromot adván, azt újra lepárlás alá vetjük. Az ezüstoldat a sósavtól, a salétrom pedig a kénsavtól szabadítja meg. 72. A salétromsav alkotását akként határozhatni meg, ha valamely víztelcn salétromsavas sót, például salétromsavas ólom- oxydot alkatrészeire szétbontunk. Ekkor azt találjuk, hogy 100 sulyrész salétromsav áll: 25,93 Nitrogénből, és 74,07 Oxygenből 100,00, mi térrészekre kiszámítva ád:
