Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Nitrogen (Légeny, Azoum, Stickstoff)
54 Nitrogen. roltatjuk, akkor, ha hévmérővel vizsgáljuk a forró sav hőfokát, azt veendjük észre, miszerint a folyadék forrpontja folyvást növekszik. Ez alatt csak az első hydratja a salétromsavnak, t. i. HO, NO5 párolog át, mig a hátramaradt folyadék forrpontja 123—ik hőfokot el ne mérte, melynél megállapodik, mig a göreb tartalma egészen át nem ment. Ha ezt külön felfogjuk, s fajsulyát meghatározzuk , azt 1,42-nek találandjuk. Ha pedig a benfoglalt vízmennyiséget is meghatároznék, benne 40 százalékot találnánk, mi épen 4 vegysúlyt alkot. Ha ellenben sok vizet leszünk a salétromsavhoz, s ezt újra lepárlás alá vetjük, akkor a göreb tartalmát eleinte csak 100-nál látandjuk forrni, mialatt csaknem tiszta víz megyen át a szedőbe. A folyadék hőfoka azonban ekkor is folyvást növekszik, mig ismét a 123—ik fokot elérte, melynél ismét megmarad, mig a sav egész mennyisége átment. E savnak fajsulya szinte 1,42, s ha a benfoglalt víz mennyiségét vegybontás által meghatározzuk, ebben is változatlanul 40 százalékot lalálandunk. A tapasztalás azt mutatta, hogy mind azon folyadékok, mel- lyek forrpontjokat változatlanul megtartják, s átpároltathatók, a nélkül hogy szétbomlanának, állandó alkotással bírnak, s mint igazi vegyületck tekintendők. E szerint azon salétromsav is, melynek állandó forrpontja 123°, fajsulya pedig 1,42, bizonyos hydratja a salétromsavnak, melyben 60 százaléknyi vízment salétromsavra 40 százaléknyi víz, az az egy vegysuly salétromsavra 4 vegysuly víz foglaltatik, vegyjele lesz tehát 4110, N 05. ' 67. Ha a salétromsavnak első hydrátját, melynek sárgás színe van, kissé hevítjük, akkor elszállván belőle a salétromossav, mely neki sárga színt kölcsönöz, színtelen lesz. Ha ez azonban a világosságnak van kitéve, ismét oxygenre, mely elszáll és salétromos- savra, mely visszamarad, bomlik szét, s a folyadék újra sárgára festetik. Szintúgy szétbontja azt a meleg is, úgy hogy bomlás nélkül át sem pároltatható. Ha gőzét egész az izzásig hevített porcelláncsöven hajtjuk át, egészen oxygenné és nitrogénné bomlik szét. Sokkal állandóbb a, 4 vegysúiy vizet magában foglaló, sav. Azt lehet kitenni a világosságnak és többször át lehet pároltatni, anélkül hogy bomlást szenvedne. Ezen oknál fogva többnyire csak
