Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Nitrogen (Légeny, Azoum, Stickstoff)
48 Nitrogen. séggel és különös szaggal bíró folyadék, fajsúlya 1,453. Már 15—20 hőfok alatt bomlást szenved, oxygent eresztvén ki magából, mi annál nagyobb sebességgel történik, minél magasabb hőfokra vala hevítve. Szétbomlása néha durranással történik. Ha azonban vízzel van föleresztve, akkor nehezebben bomlik szét, úgy hogy 40—50 fokig kell hevitetnie. Ize erős és égető, s a bőrre csöppegtetve hólyagokat idéz elő. A mi e testet leginkább jellemzi az, hogy bizonyos más testekkel jővén érintkezésbe, bomlást szenved, a nélkül hogy a bomlást előidéző testek magok változnának. Ilyen testek a finomra eloszlott arany, ezüst, platin, sőt némely oxydok is, u. m. mangansuperoxyd (Mn02), az ólomoxyd (Pb 0) s a t. Ha ezek közül valamelyiket érinkezésbe hozunk hydrogen- superoxyddal, akkor ebből pezsgés alatt száll el az oxygen, mi addig foly, mig még bontatlan hydrogensuperoxyd van a folyadékban. Mi e különös hatását a testeknek, mely szerint csupa jelenlétük által képesek más testeket alkatrészeikre szétbontani, a nélkül hogy magok változást szenvednének, érintés általi hatásnak (Cöntactwirkung) vagy katalitikai erőnek nevezzük. A hydrogensuperoxyd 1 vegysuly hydrogen =1, és 2 vegy- suly oxygenből =16 áll. Lesz tehát vegyjele II02, vegyarány- száma 17. JVitrOgen. (Légeny, Azóum, Stickstoff.) N = 14. 59. A nitrogen a légnek egyik igen lényeges alkatrészét teszi, honnét légeny nevét is nyerte; azonkívül jelen van a salétromban és több a szerves, főleg az állatországból származó testekben. A nitrogen tiszta állapotban egészen színtelen, szagtalaif és ízetlen gáz, melyet semmiféle nyomás vagy hideg által folyadékká sűríteni nem lehetett. Fajsulya 0,971. 60. Már fölebb említve vala, hogy a testek a levegőben csak addig és csak annyiban égnek, a meddig és a mennyiben oxygen
