Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Hydrogen (Köneny, Wasserstoff)
42 egyikből, mennyi részint olvasztási tehetségének, részint azon aránynak felel meg, melyben az egyes alkatrészek a levegőben vannak. Ezen a vízben feloldott levegő elszáll belőle, ha azt hevítjük. Ilyenkor eleinte mint apró gyöngyök ülepedik le az edény falaira, mig későbben egészen kiszáll. A vízből minden levegőt kihajtani csak hosszabb forrás által lehet. 51. A víz képes más testekkel is bizonyos mennyiségben egyesülni s ekkor a vegyületben vagy az electropositiv vagy electro- negativ alkatrésznek, azaz, alj vagy sav szerepét játsza. Az ily— féle vegyületek hydrátoknak neveztetnek. Ilyen például a kén- sav-hydrat, melyben a víz az alj, vagy a kaliumoxydhydrat, melyben a víz a savszerepét játsza. Ha a víz a jegecek alkatrészét teszi, jegecvíznek neveztetik. Ez néha többféle arányban vegyül a jegecekkel. 52. A víz alkotása. A víz, mint fönebb láttuk, oxygen- és hydrogenből áll. Itt azonban a kérdés még eldöntendő, mily arányban vannak e két alkatrészek egymással egyesülve. Ezt többféle módon tudhatni meg. Vagy t. i. az által, hogy a vizet alkatrészeiből állítjuk elő, vagy azt alkatrészeire bontjuk szét. Az első közönségesen vegytani synthesis-, a másik analysisnek neveztetik. Ha a vizet alkatrészeiből akarjuk előállítani, mindkettőnek bizonyos mennyiségét vesszük, ezt pontosan megmérjük s nézzük, mily arányban vegyülnek azok egymással. Történik az következő készületben (16-dik ábra). Egy egyenlő térrészekre pontosan felosztott üvegcsövet a megtöltünk egészen higannyal, s a nagyobb szinte higannyal megtöltött üveghengerbe c állítunk. Erre tiszta oxygent, melyet chlorsavas ka- liumoxydból fejlesztünk ki, eresztünk be a csőbe, s ennek mennyiségét pontosan akkép határozzuk meg, hogy a csövet egész addig nyomjuk le a higanyba, mig az kívül és belül a csőben egy vonalon áll. Leolvasván a vett oxygen mennyiségét, azt feljegyezzük. Ezután tiszta hydrogent eresztünk a csőbe, melynek Hy dro gen. 16-dik ábra.
