Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Hydrogen (Köneny, Wasserstoff)
40 öntünk a katlanba, melyet tovább, mint az ábra mutatja, megtölteni nem szabad. A legalkalmasabb víz a lepárlásra az esővagy folyóvíz. Ha forrásig melegíttetik, gőzzé változik, mely be csőven elszáll. E csőnek iránya kissé fölfelé megyen, mi azért van, hogy a kis vízcsöppek, melyek a forrás alatt támadnak s a vízgőz által elragadva a hűtőbe átmennének, ha lefelé volna hajolva a cső, a csőből vissza a katlanba folyhassanak. A tiszta, minden idegen alkatrésztől ment vízgőz ennél fogva a sűrűtőbe megyen, hol hideg vízzel lévén környezve, folyóvízzé sűrűdik, mely a-nál az alatta levő palackban felfogatik. Az első átfolyó vizet kiöntjük s csak a következőt fogjuk föl használatra. Csak igy nyerhetni egészen tiszta, semmi idegen alkatrészt magában nem foglaló vizet, melyet vegyészi munkálatainkra használhatunk. Ha a víznek már jó része átpárolgott, azt az o csőből kifolyt meleg vízzel pótoljuk, úgy hogy időnként a t csövecskét kinyitván, azt azon beöntjük. Gondoskodni kell egyszersmind arról is, hogy a katlannak azon része, mely tűzzel van környezve, mindig fedve legyen vízzel, különben hozzá égvén a vízben levő szerves részek a katlan tüzes falaihoz, különféle idegen alkatrészek fejlődnek ki, melyek a lepárolt vízbe átmenvén, azt idegen alkatrészekkel, habár csekély mennyiségben is, fertőztetik meg. A lepárolt víznek tisztaságát vagy tulajdonképen tűzálló részektőli mentségét úgy tudhatni meg, ha egy csöpet belőle tiszta platin vagy ezüst lemezre, vagy porcelláncsészébe csöppeg- tetve azt elpárologtatjuk. Ha tiszta a víz, akkor semmi nyomot sem hagy maga után hátra az érclemezen vagy a porcelláncsészén. 48. A víz sokféle testeket olvaszt fel, de minden testhez a feloldásra más és más mennyisége kívántatik a víznek. Azonban egy s ugyanazon testre nézve is változik a víz mennyisége, annak különböző hőfoka szerint. A víz t. i. rendesen annál többet olvaszt fel valamely testből, minél melegebb az. Innét van az, hogy ha bizonyos hőfokú viz annyit olvasztott föl valamely testből, mennyit felolvasztani képes, ha az oldatnak hőfoka lejebb száll, abból annyi válik ki, mennyi a hőfok külömbségének megfelel. Az oldatban volt test ilyenkor oldatából többnyire jegecekben szokott kiválni. Gyakran azonban a hideg szintúgy mint a meleg víz ugyan egy mennyiséget olvaszt fel a testből. Ilykor csak elpárolás által nyerhetni a testet az oldatból. Olyan test például a konyhasó. Hydrogen.
