Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - L. Az elválasztás (secretio) és a kiválasztás (excretio) némely terményeiről
575 A cholsav ennél fogva e tekintetben a hippursavhoz hasonló, mely szinte sósavval főzve glycocollá és benzoesavvá bomlik fel. 813. Ch o 1 e'in s av vagy ta ur ocb ols a v. C52H45N014Sg. Vegyiiletlen állapotban alig nyerhető tisztán, miután oldata már elpárologtatása alatt bomlást szenved. Égvényekkel összekötve állandóbb, úgy, hogy bomlás nélkül forrva lehet sűríteni. A tiszta choleínsavnak savas reactiója és keserü-édeses íze van. Égvényekkel kezelve, mint a cholsav bomlást szenved, csak hogy ez cho- lalsavvá C48H4o0lo és t a úrin né C4II7N0GS2 válik, mi alatt szinte két vegysuly vizet vesz fel. Alkotása ennél fogva hasonló a cholsavéhoz, csak hogy ez taurin helyett glycocolt tart magában, honnét nevök is. A taurin t az epétől nyerhetni nagy színtelen jegecekben, melyeknek se szaga, se íze nincs. Hideg vízben nehezen, melegben könnyen oldhatók, de oldhatlanok alkoholban és aetherben. Feltűnő benne az, miszerint más testek iránt nagy közönyösséggel viseltetik, s hogy concentrált salétromsavval főzve, alkotásában változást nem szenved. 814. Cholesterin és epekövek. A cholesterin az epének soha sem hiányzó alkatrészét teszi, mely az epehólyagban gyakran szilárd tömegek alakjában válik ki. Ezek epeköveknek neveztetnek. Találtatik azon kívül a cholesterin még más állati részekben, nevezetesen az agyvelőben, a vérben, s több más elválasztott anyagokban (Secrete). A cholesterin tisztán nyerhető, ha az epeköveket alkohollal kifőzzük, s az oldatot kihűlni hagyjuk. A Cholesterin ekkor fehér fénylő rhomblevelkékben válik ki. Hevítve előbb krystályvizet veszt, Erre 145-nél megolvad, inig végre 360—ik foknál változatlanul átpárolog. Vízben oldhatlan, de oldható 9 r. forró alkoholban , főleg pedig aetherben. Ide számítva még zsíros tapintását mind oly tulajdonságokkal bír, melyek azt a zsirnemekbez közel állíták, minélfogva az előtt epezsirnak nevezteték. A vegyészek véleménye a cholesterin alkotására nézve igen különböző. Némelyek C28 ll240 -f-HO, mások ellenben C81II6903 —j— 2HO vegyjel szerint Írják. 815. Az epe festő anyagjai eddig még kévéssé ismeretesek. Kettőt különböztetünk meg, melyek közül az egyik zöld színnel bír, és biliverdinnek neveztetik. Ez hasonló a chloroAz epe.
