Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - H. A száraz destillátio terményei
552 Képeztetik mindig csak a deslillátió vége felé, midőn t. i. az élet- műves anyagok a legmagasabb fokig hevületnek. c) E up ion. C5H12. Színtelen, hígfolyó folyadék, melynek kellemetes virágszaga van, íztelen. Fajsulya 0,68. -|-47-nél forr. Meggyujtva világos lánggal ég. Mint az előbbi aetherben, zsíros és illő olajokban, szintúgy alkoholban is könnyen oldható; oldhatlan savakban és égvényekben. d) Kreosot. C14H1602. Színtelen olajképü folyadék, melynek igen átható füstnemü szaga és erősen égető íze van. Fajsulya 1,03 és forrpontja-|- 203°. Könnyen meggyujtható, és kormos lánggal ég. Vízben keveset oldható, de könnyen alkohol- és aetherben. Ha a lojásfehérnyével találkozik, az általa tüstént összemegy. A húst és hasonló anyagokat a rothadástól megóvja, s innét magyarázható is a füstnek óvó hatása a húsra. A kereskedésben jelenleg a phenylsav nagy része kreosot név alatt jő elő. Ezeken kívül vannak még számos más vegyek, melyek a fa destillátiója alatt képezett termények közt feltalálhatók. Ilyenek például a Chrysen C3H2 a Pyren C5H4, melyek mint sárga jegeces por nverelnek; a kapnomor, picamar s még több mások, melyeknek alkotása azonban még bizonytalan. 2) A kőszenek destillátiója. 782. A kőszenek kettős cél végett égettetnek, részint t. i., hogy kokszokat nyerjenek, részint a gázvilágitásra. Égetésök a gázvilágításra oly készületekben történik, melyekben a destillátió terményeit felfogni és sűríteni lehet. Ezek is részint gázalakuak, részint folyók. A gázalakuakhoz tartoznak: a mocsárgáz, az olaj— nemzőgáz, a carbonoxyd, a szénsav, a kénessav, a hydrothion- sav, a carbonsulfid s a t. a folyó alkatrészek két különböző réteggé válnak, melyek közül a felső, olajos, a fadestillátiónál kivált koz- más olajnak felel meg, és sokféle, részint illó, részint nem illő alkatrészből áll; az alsó pedig vizenyős; és leginkább ammóniák tartalmú a kátrány által sötétre festett vízből áll. A kőszén destillátiójának olajos része, melyet kőszénkátránynak is neveznek, a kőszénolajon kívül több, részint aljakat, részint savakat tart magában. Az aljak sorába tartozók az anilin, picolin, leukolin és pyrrolin; a savak sorába a A kőszenek destillátiója.
