Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - G. Illó olajok és gyanták
féle részein, többnyire barna kőszéntelepek közelében, melyeknek képeztetésével szoros összefüggésben látszik állani. A hegyi kátrány Európában sok helyeken laláltatik. A leghíresebb lelhelyek Sevssel Helvetiában; Lobsann, Bastene, Pont de Chateau, Bechelbronn, Franciaországban; szintúgy Dalmátor- szágban és hazánkban Csáktornya mellett a Muraközben és Hagy- mátfalván Biharban. A hegyikátrány vagy vízzel együtt forrásokból fakad ki, mint Csáktornya mellett Peklenica nevű forrásból, hol a kifakadó víz felületét mint fekete sűrű olajnemü folyadék fedi, vagy bizonyos kőnemek, néha futó homok van általa keresztül hatva, mint például Hagymátfalván. Ez esetben csak úgy nyerhető, ha a kő porrá törve, vízzel kifőzetik, mi által a kőtől elválván, a forró víz felületére száll. A hegyi kátrány a közönséges kátránynak állományával bír. Fekete , vékony rétegeken keresztül nézve barna színt mutatván, tiszta állapotban csak nem szagtalan. Zsíros és igen ragadós. Vízben és alkoholban oldhatlan, szintúgy savakban és égvényekben. De könnyen oldható terpentin- és egyéb dió és zsíros olajokban, kőolajban és aetherben is. 180-ik fokig hevítve, kévéssé sárga és különös szagu olaj megy át, mely csak 280—ik hőfoknál forr, és a kőolajtól lényegesen különbözik, alkotására nézve is. Boussingault ez olajt Petrolennek nevezte és hiszi, miszerint a hegyi kátrány nem eyyébb, mint az asphaltennek petrolenbeni oldata. A hegyi kátrány 200 és 300—ik hőfok közt forrni kezd, mialatt illő, de zsíros tapintású olaj megy át, mely azonban azon mértékben változik, a mint a hőfok változó , melynél átpárolgott. A kátránynak visszamaradó része, annál inkább sűrűdik, minél több ment át az illő •olajból, míg végre kihűlés után az asphalthoz hasonló állományt nyert. E tulajdonságánál fogva használják is a hegyikátrányt az úgynevezett asphaítféle kövezetre, mely ennélfogva nem asphalt- ból, hanem csak ekként befőzött kátrányból készül. A petrolennek alkotása ugyan az, mely a terpentinolajé és a többi oxygenment illó olajoké, t. i. C10H16. 778. Kőolaj (naphta, petroleum). Ez eredetére és némely tulajdonságaira nézve némileg hasonló a hegyi kátrányhoz, s azért gyakran felcseréltetik vele, ámbár a különbség a kettő 548 Ásványos i 11 ó olajok és gyanták.
