Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)
28 láng közepébe fúvunk, az uj képezett láng hegyében akkora hőség áll elő, hogy igen vékony platin— drótot olvasztani lehet benne. Ez oknál fogva használjuk is a forrasztócsövet részint az ásványtanban, részint a vegytanban, midőn magasabb hőfok segítségével bizonyos alkatrészek jelen- vagy nemjelenlétéről bizonyságot akarunk szerezni magunknak. A hőfok még sokkal nagyobb leend, ha a gyertya vagy borszesz lángba közlóg hel- lyett tiszta oxvgent füvünk, melyet gáztárból folyasztunk ki (7-ik ábr.). Ez által akkora hőfokot idézhetünk elő, hogy */2 millimeternyi vastag platindrótot könnyen olvaszthatunk a lángban. 28. Mindezekből tehát azt látjuk: hogy a hőfok, melyet égés által előidézhetünk, annál nagyobb lesz, minél nagyobb az oxygen mennyisége, melyet az égő test bizonyos időb en fölemészt; ellenben a meleg mennyisége , melyet valamely test égés alatt fejt ki, legtöbb esetben ugyan az, ha az oxygen mennyisége is egy, melyet a test égése alatt fölemészt. Történjék tehát valamely testnek égése sebesen vagy lassan, a melegmennyiség, melyet ez alatt kifejt, mindigváltozatlan leend, mihelyt az oxygen mennyisége ugyan az. Csak a hőfok változik a szerint, a mint az égés vagy lassan vagy sebesen történik. Nagyobb leend, ha az égés rövidebb idő alatt megy véghez, tehát a meleg mennyiség rövid időre van szorítva; kisebb, ha lassan történik az égés, mert akkor hosszabb időre terjeszkedik a kifejlődő meleg mennyisége. E szerint történhetik, hogy valamely test vegyülhet oxygennel, a nélkül, hogy a kifejlődő meleg egész az égésig menne, vagy csak észrevehető is volna. Történik például az a trágya vagy egyéb testek rothadásánál, az állatok lélekzésénél s a t. 29. Ha valamely test oxygennel egyesül, uj testek állanak elő, melyeket Oxyd oknak nevezünk. Az oxydok azonban vagy electropositiv vagy electronegativ oxydok lehetnek, vagy egészen Oxygen. 7-dik ábra.
