Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)

meg. A mint t. i. a víz az A tartóban lesülyed, úgy leszáll üvegcsőben is, mely az A tartó űrével szabad közlekedésben á

Ki lévén hajtva a chlorsavas Kaliumoxydból minden Oxygen, \ meg lévén telve a tár gázzal, a d csőre a dugót ismét rácsavarj

Ha e készületből az oxygent egyenlő folyamban akarjuk folyasztani, a B felső tartóba vizet öntünk s az a és e csapó kinyitjuk. Erne a viz az a csöven lefolyván az alsó edénybe, a g belőle az e csöven keresztül kiszorítja. Ha pedig üvegeket ak; nánk megtölteni a benfoglalt gázzal, akkor az e csapot zárva tai juk, helyébe pedig a b csapot nyitjuk meg. Ekkor a gáz a b csöv szálland el, melyet felfoghatni, ha vízzel megtelt palackokat szájoki lefordítva tartunk főbbe. A gázbuborékok felszállván az üvegp lackba, belőle a vizet kiszorítják. Ha megtelt, a b csapot bezárju

25. A tiszta Oxygen valamivel nehezebb a közlégnél. Fa súlya 1,105, azaz, ha valamely edényben a körlégből 1000 sül} rész fér, az Oxygenből ugyanazon edényben s ugyanazon hőfc alatt 1,105 sulyrész férend.

26. Az Oxygen, mint egyik alkatrésze a levegőnek, táplálj a tüzet, és nélkülözhetetlen a lélekzésre. Oly levegőben, melybő az Oxygen fölemésztetett, a testek nem éghetnek és az állatoi nem élhetnek. Minél dúsabb valamely levegő oxygenben, anná elevenebben égnek benne a testek, annál nagyobb fényt és világosságot árasztanak égésük alatt. Innét következik, hogy a testei legnagyobb elevenséggel és fénnyel égnek egészen tiszta Oxygenben,

Ha tehát csak kevéssé izzó faforgácsot teszünk oly üvegbe, mely tiszta Oxygent foglal magában, az tüstént világos lángra kap s nagy elevenséggel lobog. Ha kihúzva lángját elfujjuk s azt oxygenbe újra bemártjuk, az üszők ismét lángra kap, mit addig' folytathatni, mig az oxygen nagyobb részt fölemésztetett.

Ha kis darab ként helyezünk kis vas kanálkára, s azt meg- gyujtva tiszta oxygenbe tesszük: azt sokkal szebb és világosabb kék lánggal látandjuk égni, mintha csupán a levegőben égne.

Legszebb s csaknem vakító fénnyel ég tiszta oxygenben a phosphor, mely, mint a kén, vaskanálba helyezve és meleg vas sodronnyal meggyujtva oly fényes világossággal ég, hogy az emberi szem alig képes azt kiállani, s fehér világosságára nézve, melyet áraszt, leginkább hasonló a napvilághoz.

Szintúgy sokkal nagyobb fénnyel ég tiszta Oxygenben egy