Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)
33 novemberi havi ülés, és azért elhatározták, hogy indítványozzák a fővárosnak egy hullaégető kemencze felállítását. A fővárosi tanács elvben el is fogadta az orvosi kör indítványát. Ezen évben lévén Hyrtl 70-ik születésnapja, a kör Linzbauer levélbeli figyelmeztetése folytán üdvözölte az ősz tanárt, mint hazánkfiát és Linzbauer által képviseltette magát. Az orvostársadalmi téren a kör sysiphusi munkába kezdett a fővárosban divó úgynevezett betegsegélyző-egyletek ügyével. Már 1877-ben Lindner Sámuel ügyféltől röpirat jelent meg «über Krankenvereine und Vereinsärzte«, mely az orvos-egyesület elnökének, Hirschler Ignácznak volt ajánlva. Ezen kis röpiratban éles kritika alá vétetnek a mindnyájunk által eléggé ismert és eléggé kárhoztatott betegsegélyző-egyletek, melyek egymásután tűntek fel vadhajtásképpen a termékeny talajból. A talaj t. i. termékeny arra nézve, hogy a közönség orvost ne akarjon fizetni. Tudvalevő, hogy az intézmény nem a szegény ügyet szolgálja, még csak nem is a szegény szenvedő emberiség javára fordítja az orvos fáradságos munkásságát, hanem mások használják azt fel és az egyletek gazdagszanak a kitünően értett gazdálkodásból. Hisz még ma is vajúdunk ugyanazon nyavalya alatt és azért érdekes és tanulságos, hogy hogyan fogott a kör ezen hálátlan munkához. Már az ősz elején bizalmas megbeszélések tárgyát képezték a teendők, mig végre »szerkesztő végrehajtó-bizottság» alakult, melynek tagjai Dubay, Kurtz, Faludy, Schweiger, Szalárdi és Lindner voltak Dulácska elnöklete alatt, kik megbeszélték a módozatokat, hogy miképpen lehetne a fogyasztási egyletekből humanitárius egyleteket alakitani. Eleinte a szerkesztő-bizottság inkább titokban tartotta elhatározásait, de elkészülvén ; a kör társasvacsora estéire, melyek minden hétfőn tartattak a Szikszay sorház 1-ső emeletének külön szobájában, minden érdeklődő nemtagot is szívesen láttak; sőt a napisajtó szerkesztőit is meghívták az értekezletekre. A szerkesztő-bizottság abban állapodott meg, hogy felhívja az egyleti orvosokat, hogy állásaikról mondjanak le; és hogy azokat mások el ne foglalják, szükséges volt előzőleg a többi orvosoktól nyilatkozatokat aláíratni, melynek értelmében ily lemondás folytán megüresedett állást el nem foglalnak. 3
