Nékám Lajos dr.: Dolgozatok a székes fővárosi Bacteriologiai Intézetből (Budapest, 1897)
III. Dr. Wall A. J. - Dr. Nékám Lajos: A veneriás fekély szövődményeinek aetiologiájáról
Utána megint egy nagy pausa állott be. melyet még Ricord sem szakított félbe. Végre a franczia dualisták. Bassereau, Diday. Rollet végleg elkülönítették a lágy fekélyt a lueticustól, anélkül, hogy az aetologia rejtelmeibe be tudtak volna férkőzni. A legutolsó években megint rendkívüli erős mozgalom indult meg é téren, a nélkül, hogy a kérdés elegendő határozottsággal el lett volna döntve. Három csoportra oszthatók a vélemények: 1. Az egyiket Finger képviseli, aki szerint a lágy fekélyt nem valami specificus faj okozza, hanem az létrejöhet minden néven nevezendő fertőzés következtében, így Finger a staphylococcus pyogenes aureus, a scabies genye stb. által okozott folyamatokat azonosoknak tartja a lágy fekélvlyel. Ez ellen szól azonban többek között az is, hogy azok a búvárok, kik mint Auzias- Turenne, Sperino, W. Boeck a luest az u. n. svphilisatióval kezelték és az egyes betegeken sok száz genytüszöt hoztak létre, ezeket az így támadt fekélyeket sohasem nézték veneriás fekélyeknek. A különbségeket különben jól összeállította polemicus iratában Ducrey 3 évvel ezelőtt. 2. Unna bör-kórszövettanában különbséget tesz egyszerű lágy fekély és serpenginosus fekély között, mondván, hogy ez az utóbbi alak nagyon hosszú ideig állhat fenn, hogy néha a concentricus gyűrűk alakjában terjed és egy a közönséges fekélyhez hasonló parasitával bír. Jellemző vonásai rendkívül hosszú tartama, kevés a törekvése a gyógyulásra, gyenge sec-retiója és erős a tendenciája a hegek begvógyulására. 3. Vannak azután mások, kik a betegséget bizonyos gombafajok támadására vezetik vissza. Talán Hallier volt az első, a ki 1866-ban nemi bajoknál «micrococcus sejteket» említett. melyekből blennorrhoenál asporoidok» nőnek. Ezekből a tizedik napon egy «coniothecium» fejlődött (coniothecium gonor- rhoeicum).m\g a tápanyag mélyében egy «mucor gonorrhoeicu*» jött létre. Ehhez hasonlóan fekélyekben ö egy «coniothecium syphilitcumot» látott, mely az előbbinél közönségesebb s annál gyorsabban növekszik. Húsz évvel később Ferrari, Mannino. majd De Luca írtak le bacillusokat és coecusokat a nélkül, hogy csak valószínűvé is tudták volna ezek fontosságát tenni. A VENERIÁS FEKÉLY SZÖVŐDMÉNYEINEK AETIOLOGIA JÁRÓÉ 49 4
