Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
Sebészet 567 visszahelyezését vaselinnel sikamlóssá tett ujjainkkal vagy magfogóval eszközöljük s ha ez úton nem sikerülne, altatás közben a zárizom tompa tágítása után reponáljuk a prolapsust. Elöesésre hajlamos végbelet különféle szerkezetű kötőkkel tartunk vissza. Súlyos esetekben pedig operativ úton járunk el. Az előesett bél nyákhártya és muscularis rétegéből több helyen radialis irányú kimetszéseket eszközlünk s a sebszéleket összevarrjuk vagy hasonló irányú sávokat égetünk bele. A bekövetkező hegzsugorodások nem engedik meg többé az előesést. Végső esetben az előesett bél resectiójához kell folyamodnunk, melynél ne feledkezzünk meg az esetleg fennálló s előbb leírt hermákról. Sérvek — Herniae. Sérv alatt általában a praeformált űrökben elhelyezett szervek olynemű helyzetvaltoztatását értjük, melynél ezek az üreget praeformált vagy újonnan képződött nyílásokon keresztül akként hagyják el, hogy az üreg falát maguk előtt tolva ezek által fedve maradnak. Előfordulási helyük szerint ismerünk hasi, mellkasi illetve' tüdő és agysérveket. A hasi sérvek lehetnek külsők midőn a bőr alatt jelentkeznek (lágyék, comb, köldöksérvek stb.) és belsők (milyen a hernia diaphragmatica). Ismerünk továbbá veleszületett és szerzett sérveket. A veleszületett sérvek fejlődési rendellenességek eredményei, mig a szerzettek létrejöttéhez egyéni dispositio és alkalmi ok szükséges. Keletkezésüknél nagy szerepet játszik a hasprés által kifejtett nyomás (nehéz munka, súly emelés, köhögés, nehéz székürülés stb.) mely a zsigerek útján a kevésbbé ellent álló hasfal részekre (canalis inguinalis, umbilicus, hegek stb.) lesz áttéve. Az egyéni dispositióhoz tartoznak a hasfal pettyhüdtsége, a cana- lisok tágabb volta, hosszú mesenterium, végül a peritoneum parietale alatt fejlődő subserosus lipomák, melyek növésük által magukkal húzzák a has- hártyát (pl. cruralis herniáknál). A sérveket a kilépési helyük (pl. lágyék, comb, köldök stb. sérv) vagy tartalmuk (bél, cseplesz, bél és cseplesz) szerint osztályozzuk. Megkülönböztetünk továbbá: 1. Visszahelyezhető vagy szabad sérveket (herniae liberae) és 2. Vissza nem helyezhető sérveket (herniae irre- ponibiles). A sérv bennék vissza nem helyezhetőségének oka lehet: 1. a sérv tartalomnak a tömlővel való összenövése (h. acreta), ezzel a tünettel leginkább cseplesz sérvnél találkozunk (mehanikus inger által okozott adhaesiv lob eredménye) 2. A tartalomnak (különösen cseplesz) a kapuhoz viszonyított aránytalan megnagyobbodása, zsíros elfajulása. 3. a sérv kapu tág volta és ennek következménye, hogy t. i. majdnem valamennyi zsiger a sérvtömlőbe jutva {eventeratioj a hasüregben többé el nem fér. 4. A kizáródás — incarceratio. Minden sérven megkülönböztetjük 1. a sérvkaput, azt a nyílást, melyen a sérv a hasüreget elhagyja; 2. a sérvtömlőt, a peritoneum parietale azon kitüremkedett részét, melyet a tartalom maga előtt tol. A sérv- tömlő azon része, mely a sérvkapuban van a tömlő nyaka. 3. a sérv tartalmat., mely többnyire bél (enterocele) vagy cseplesz (epiplocele) vagy bél és cseplesz (entero — epiplocele.) A béltartalmat többnyire a vékonybél adja, néha a coecum és processus vermiformis vagy az S romanum. Gyomor, máj és vese nagy ritkán képezik a sérv tartalmát. Pathologikus viszonyoknál (kizáródás) találunk még sérv-vizet is, mely transsudatum lehet sárgás,
