Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
558 Kuzmik Pál Holttetem — Ganglion. A kéztő és láb ízülete körül előforduló feszes gömbölyded, hygromákhoz hasonló tömlők, melyek az izületi tok lefűződései, mondhatnék sérvei. Bennékük kocsonyás. Jóindulatú, ép bőrrel fedett, nem fájdalmas terimenagyobbodások, melyek legfeljebb elhelyezésüknél fogva akadályozhatják a szabad mozgást, s lehetnek a beteg terhére. — Kezelésük az ízület megfeszítése mellett nyomás általi szét- repesztésből, tenotommal való bemetszés és nyomó kötésből állhat, tekintve az ezen kezelés után jelentkező gyakori recidivákat célszerűbb a ganglion asepticus utón való teljes kiirtása. A tápcsatorna betegségei. Szájüreg betegségeit 1. Stomatologia. Bárzsing — Oesophagus. A bárzsing fejlődési rendellenességei (légcső-bárzsing sipolyok, szűkületek) a csecsemő életképtelensége miatt kezelés alá nem igen kerülnek. A cUverticuluniók, bárzsing gurdélyok. Rokitanszky szerint a bárzsing egész falzatának vagy csak az izomzat között a nyákhártyának a kiöblösö- déséből állanak, többnyire traumatikus eredetűek. Lassan fejlődnek, az ételek benne meggyülemlenek s időközönkint fokozott izomműködés által kilöketnek, a beteg kihányja. Kezelésük palliativ, a beteget mesterséges csövön kell táplálnunk; kivételes esetekben (a nyakon székelőknél) a diverticulum ki is irtható ; a gurdély nyakfelőli kikészítése és kimetszése után a bárzsing varratok által zárandó le. Idegen testeknek a bárzsingba jutása gyakori sebészi beavatkozást igényel. — Leggyakrabban találkozunk ily esetekkel gyermekeknél és bolondoknál. — Legveszedelmesebb idegen testek az egyenetlen éles csontdarabkák és a halszálkák, tűk, különösen a gombostűk. — Az idegen testek leginkább a bárzsing elején és az anatómiailag is szükültebb részein (3 háti csigolya magassága, diaphragmán való áthatolásánál, cardia) akadnak meg. A tünetek hevessége az idegen test nagysága, alakja és beékelődésével nem állnak arányban, mert pl. már kisebb csontszilánkok is, ha ferdén akadnak meg, nagy fokú stenosist és heves fájdalmakat okozhatnak. Nagyobb testek, ételdarabok elég gyakran idéztek már elő a tracheára gyakorolt nyomásuk által fulladási halált is. Rendes tünet a nagy ijedelem mellett a nyelési nehézség és fájdalom, mely utóbbi az idegen test eltávolítása után is egy ideig még meg szokott maradni. Az idegen testeknek körülbelül fele spontán távolodik el; a beteg kihányja, vagy lekerülnek a gyomorba s per vias naturales kiürülnek. Az esetek második felének egy jelentékeny részénél az eltávolitás művi utón történik, s a lenyelt testek csak egy jelentéktelenebb része okoz momentán halált vagy oly súlyos complicatiók kifejlődéséhez vezet (esetleg a gyomor és béltractusban) melynek eredménye az exitus lethalis (obstruc- tió, perforatio, peritonitis). Bekövetkezhető kellemetlen esélyek: a légcső összenyomása, bárzsing perforatio septikus phlegmonéval, a szomszédos szervek, (larynx, trachea, tüdő, pleura stb.) különösen a véredények (carotis, subclavia, pulmonalis, aorta, szív) sérülése hegyes csontdarabkák által, mely utóbbi után momentan halál is lett már észlelve.
