Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
Sebészet 541 hetnek azonban a test bármely részén is s néha több centiméter hosszúak. Végül ide kell még sorolnunk a bőr szarúrétegének ujdonképződésü meg- vastagodását a keratomát, mely mint öröklékeny daganat a tenyéren és talpon fordul elő. ß) A puha papillomák véredény dúsabbak, puhább stromával bírnak s el nem szarűsodó epithel burjánzással fedettek. Gyakoriak az uterus szájadékán, hólyagban. Carcinomatosus elfajulása nem ritka (papilloma destruens bolyhos rák.) Vérzékenyek. A penisen, vulván, vaginában előforduló hegyes függölyök (condylomata acuminata) melyek többnyire kankós váladék izgalma miatt fejlődnek, mindig jóindulatuak maradnak. Legyegyszerűbb tli a véres úton való kiirtás. Ezt pótolják a cauterium actuale és potentiale. ^Chemiai úton való leétetésre legjobb vagy a tiszta légenysav vagy a már említett salicyl és tejsav collodiumos keveréke. 2. Adenoma, (Mirigydaganat ) Mirigy szövetből kiinduló, mirigy szövet typusát mutató, éles határu, nem fájdalmas ujdonképződmény, mely cystosus vagy carcinomás elfajulásra, felületesen fekvőknél kifekélyesedésre hajlamos. Atypusos helyen való előfordulása ébrényi csir aberatiójára vezethető vissza (Hypernephroma). A sejtközötti állomány mennyisége szerint majd kemény, majd puhább consistentiáju. Szövettanilag megkülönböztet- * jük a tubularis, acinosus és alveolaris alakját. Kedvenc székhelye a pajzsmirigy (struma, külön fejezet), fültőmirigy, here, emlő, ovariumok. Nyálkahártyák mirigyeiből kiindulva kocsányos habarc (polypus) alakjában gyakran találkozunk adenomával az orr, végbél és uterusban. Általában véve jóindulatú daganat, noha localis recidiva nem ritka, roszindulatuvá válik sarcoma, vagy carcinomatosus elfajulásai által. Th. Ha csak a viszonyok megengedik művi kiirtás. 3. Cystoma (Tömlődaganat). Cystoma epitheliale alatt szövet ujdonképződés folytán létrejött, belső falán nyálka- vagy savós hártyához hasonló, epithellel borított, híg vagy sűrű bennéket tartalmazó tömlős daganatot értünk. Szövet ujdonképződés folytán jönnek létre s nem tévesztendők össze sem a solid daganatok elfolyósodása folytán létrejövő cysták- kal, sem a praeformált űrök és csatornák öblös tágulataival, melyek a kivezető nyílás eldugulása folytán felhalmozódott váladék eredményei. A cystomák egy rekesznek (unilocularis) és több rekesznek (multilocularis). Ez utóbbiaknál a daganat több rekeszből áll, s a kisebb tömlők néha mintegy a tömlő falából kinőni látszanak. Az egyes tömlők között tömöt- tebb, olykor velős állományhoz hasonló szövetrészletek is találhatók. A mucint vagy pseudomucint tartalmazó nyálkás bennék, lehet tiszta áttetsző vagy a belső vérzések által vörös, vörös-barnásan festenyzett. A cysta falát borító epithel, lapos vagy cylindrikus sejtekből áll, mely utóbbiak különböző magasságúak, nyálkás szétesésre hajlamosak s egyúttal a tömlők bennékének kiválasztásához is hozzájárulnak. Egyesek síma falúak vagy itt-ott nyálkamirigyszerü mélyedésekkel birnak, mások villosus, bolyhos burjánzásokkal borítottak. Az egyes papillák különféle nagyságúak elágazódásokat mutatók. Előbbieket cystoma simplex vagy glandulare, utóbbiakat cyst, papilliferum név alatt ismerjük. Fejlődésük kiinduló pontja mirigyszövet s kezdőthetik mirigyszövet ujdonképződéssel vagy a mirigy hólyagcsák és csövek kitágulásával utó-
