Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)

dr. Blaskovics F. László: A szem betegségeinek therapiája

A szembetegségek tbéra-piája G83 c) Herpes zoster. A trigeminus ágai mentén keletkező, jellemző, csoportos, genyedésbe átmenő hólyagocskák lépnek fel. Rizspor felhintésé­vel vagy 3% bórvaselinnel való bekenéssel kezeljük azokat. d) Eczema palpebrarum igen gyakori conjunctivitis plilyctaenosával kapcsolatosan. A test egyéb helyein előforduló eczemával együttesen kell kezelnünk. A varok olajjal gondosan eltávolítandók és a nedvező felületekre 5—10% Zinc. oxyd. kenőcsöt kenetünk fel. e) Furunculus. Legtöbbször a szemöldök táján; nagy szemhéjvize- nyőt okoz. Sebészi kezelés. f) A pustula maligna therapiája is sebészi. Ha a szemhéj bőre nagyobb terjedelemben pusztult el, a szemrést be kell varrnunk a szem­héjszélek belső ajakának felsebzése után (blepharorrbaphia provisorica), nehogy ectropium keletkezzék. Sarjadzó felületeket a sarjak lekaparása után Thiersch-féle transplantatio útján fedjük. Ha a szemhéj bőre ennek dacára nagyon megrövidült, a szemrés megnyitása előtt blepharoplastieát kell végezni. LTgyanez áll a szemhéj bőrének egyéb ok (égés, étetés, ery­sipelas, stb.) következtében keletkezett anyagveszteségeire is. 3. Oedema palpebrae. A szemhéj duzzadt, fénylő, az újjnyomásokat megtartja. Igen gyakori kisérője mindenféle szemhéji, könytömlői, kötő- hártyai és szemtekei akut gyulladásnak. Ha ilyeneket nem találunk, nephritisre kell vizsgálnunk, melynek gyakori tünete a szemhéjakon időn- kint fellépő vizenyő. Külön kezelés nem szükséges. 4. Elephantiasis palpebrae. A szemhéj bőrének nagyfokú meg- vastagodása és megnyúlása. Ovális darab kimetszése és a sebszélek egyesí­tése által a szemhéj bőre megfelelően megrövidíthető. 5. Fekélyek a szemhéj bőrén lupusos és syphilises eredetűek lehet­nek, vagy sérülések folytán keletkeznek. A lupusos fekélyeket éles kanál­lal és thermokauterrel, a lueseseket jodoformporral, kötéssel kezeljük és inunctiókat végeztetünk. 6. Hordeolum (Árpa). H. externum egy Zeiss-féle mirigy, H. inter­num, egy Meibom-féle mirigy akut gyulladása és genyes szétesése. Előbbi szemhéjvizenyő kíséretében jelentkezik, a szemhéjszél egy pontján nagyobb fájdalmasság, kivörösödés, néhány nap múlva genyedés áll elő; utóbbi a gyulladt szemhéji kötőhártya alatt abscessus alakjában mutat­kozik. Kezdődő árpa esetében cataplasmákkal siettetjük a genyedés be­következését, mert annak megakadályozása nem áll módunkban. Ha a genyedés bekövetkezett, az árpát hegyes szikével felszúrjuk s a genyt kinyomjuk. Hordeolum internum esetében ez majdnem mindig szükséges, mert nehezebben tör át magától Ismétlődő árpaképződések oka legtöbb­ször blepharoadenitis, ezért erre figyelmet fordítsunk és azt megfelelően kezeljük. 7. Chalazeon. (Jégárpa.) Borsónyi vagy nagyobb fájdalmatlan dagana­tok, melyek a porccal összefüggnek, felettük a bőr eltolható. A köto- hártya a jégárpa területén vörös, túltengett, a jégárpa tartalma szürkésen áttünő Kisebb jégárpák ellen nem kell semmit sem tennünk, de esetleg megkísérthetjük a 3% bórvaselinnel való massage-t, melylyel néha fel­szívódásra bírhatjuk azokat. Nagyobb jégárpákat a porc felől nyitunk meg hegyes szikével. A metszés iránya a szemhéjszélre merőleges legyen. Ez­után tartalmukat kinyomjuk és üregüket éles kanállal kikaparjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents