Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)

dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei

A csontok és ízületek sérülései és betegségei 613 kát az egyes bőrmezők szélein alkalmazott félhengeres, kovácsolt acél­sínek adják meg s úgy vannak szerkesztve az alsó végtagok ízületeinek a gyulladásánál, hogy a rögzítés mellett a teher alól is mentesítsék az ízületet. Hogy a gép jól alkalmazkodjék a végtag idomaihoz, annak okvet­lenül pontos gipszlenyomaton kell készülnie. A gipszlenyomatot (gipsz­mintát) úgy készítjük, hogy a teljesen lemeztelenített törzset vagy vég­tagot beáztatott gipszpólyákkal begöngyöljük, miután hossztengelyével párhuzamosan egy ujjnyi vastag kötelet helyeztünk előbb reá. A kötés uieg- szikkadása után a készítendő gép körrajzát és a sinek helyeit a műszerész számára rárajzoljuk, a kötél felett a mintát éles késsel felvágjuk és a testről eltávolítjuk. Az így elkészitett negativ lenyomatat gipszpéppel kiöntve megkapjuk a testrész positiv mását, melyen a gép készül. A zsugorodás kinyujtását mindig fokozatosan, kézerővel végezzük és az elért eredményt gipszkötéssel rögzítjük. Az első kötéssel a zsugoro­dott végtagot csak megfeszítjük a redressálás irányában; a következő kötéssel, melyet nyolc nap múlva alkalmazunk, a tovább nyújtás könnyeb­ben sikerül. így nyújtjuk az Ízületet mindaddig, mig a végtag a kívánt helyzetben nincs, midőn végleges rögzítésre bőrtokot rendelünk. A zsugorodás kinyujtásának a módja és a helyzet, melyben a vég­tag rögzítése a legalkalmasabb, valamint a rendelendő rögzítő tok, az ízület helyének és functiójának megfelelően változik. A vállizület gyulladásánál az ízület rögzítésére a legalkalmasabb helyzet, ha a felkar a törzszsel párhuzamosan, attól kissé távolitva van elhelyezve. A vállizület nyugalmát legtöbbször egy háromszögű kendővel biztosítjuk, mely a nyakon megkötve a karnak jó támaszt nyújt. Rögzítő tok rendelése inkább a gyermekkorban szükséges. A tok körülveszi a mellkas felső részét elül és hátul egyenlő magasságban és a felkart befog­lalja a könyökig. A könyökizületi gyulladásánál 80"-ra behajlitott alkar mellett leg­használhatóbb a végtag. Az Ízület redressálása úgy történik, hogy a karra gipszkötést alkalmazunk a kéztőtől a hónaljig s még mielőtt a gipsz megkeményednék a kívánt fokra behajlitjuk az alkart s a kötés teljes megkeményedéséig ez állásában megtartjuk. A rögzitő tok szintén a kéz­tőtől a hónaljig teljesen körülveszi a kart, két részből áll, melyek a kar mellső és hátsó oldalán vannak egymással összefűzve. A kézlőizületet teljesen kinyújtott helyzetben rögzítjük a hajlító olda­lon elhelyezett gipszsinnel vagy az alkart és a kezet körülvevő bőrtokkal, mely a kar két oldalán fűzhető. A sin és a tok is az alkaron a könyök- izületig, a kézen az ujjak kézközépcsonti Ízületéig terjed s az ujjak moz­gását nem akadályozza. A csípő ízület gyulladásánál a comb mintegy 30°-ra távolitva a test középvonalától és 170-ra behajlitva rögzítendő. A comb ez állásba helye­zését, sokszor nagyon erősen közelitett, távolított vagy behajlitott helyze­téből, Dollinger tanár módszere szerint a következőképen végezzük: a beteget vékony réteg vattával egyenletesen bepólyázzuk, a mellkas alsó szélétől a térdig a kiálló csontokra vastagabb vattaréteget teszünk. Az igy bepólyázott beteget, most két két méter hosszú és ujjnyi vastag vas- rúdra helyezzük, melyek egyik végükkel egymással érintkezve egy asztal végén nyugosznak, mig másik két végük egy faszék támláján van elhe­lyezve. Á vízszintesen álló divergáló rudakra akként helyezzük a beteget,

Next

/
Thumbnails
Contents