Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
A csontok és ízületek sérülései és betegségei. 609 Ritka esetben a szárVapocscsontnah a térdizületi vége magában fica- modik, ilyenkor a sérült állni nem tud, az alszár a középvonaltól távo- litva áll és a szarkapocs fejecse a rendes helye előtt vagy mögött tapintható. A ficamodott fejecset direct helyrenyomva igazítjuk be, az alszár kifelé rotati ója mellett. Az alszár ficamodások beigazítása után az Ízületet két hétre gipszkötéssel rögzítjük. A térdkalács ficamodása a ritkaságok közé tartozik és mindig közvetlen erőmüvi behatásokra következik be. A térdkalács elhagyhatja helyzetét oldalirányban vagy elfordulhat függélyes tengelye körül. A ficamodott térdkalácsot, hogy helyreigazíthassuk a térdizületet erősen kifeszitjük, csipőizületben behajlitjuk, miáltal a négyfejü feszitő izom elernyed, azután kezeinkkel megfogva a kificamodott csontot a helyére zökkentjük. Súlyos esetben a térdkalács a comb és alszár izületi vége közé szorulhat, a mi az ízület megnyitását és a véres repositiót teheti szükségessé. Hasonlóképen járunk el a térdkalács teljes megfordulásánál is. A láb ficamodhatik előre vagy hátra, oldalficamodás csak a külső vagy belső boka törésével kombinálva jöhet létre. A ficamodás nagyon ritka. A láb alakjának a megváltozása jellegző: előre ficamodásnál a láb megnyúlik a sarok megrövidül és elmosódik, mig hátra ficamodásnál a láb rövidül meg, a sarokcsont pedig erősen kiáll. A beigazítás előre ficamodásnál a láb erős alszár felé hajlitásával történik, miközben a segé 1 az alszárat rögziti, mig a műtő a lábat erősen hátranyomja; a hátsó ficamodásnál a lábat a talp felé hajlítjuk, erősen előrehúzzuk, mialatt a segéd az alszárat rögziti, mire hirtelen a láb háta felé hajlítjuk a lábat. A beigazitás után a bokaizíiletet 10—14 napra kemény kötéssel rögzítjük. A lábtő- valamint a lábközépcsontok ficamodásának a kórisméje, valamint a beigazitása is sokszor nagyon nehéz. Friss esetekben megfelelő manipulatiók és közvetlen helyrenyomással sikerül a beigazitás, sokszor azonban véres műtét válik szükségessé. A lábujjak ftcaniodásai a kéz ujjaihoz hasonló elbánásban részesülnek. Az ízületek nyílt sérülései, vágott, szúrt és lőtt sebei, — a legnagyobb veszélyt okozhatják, miután fertőző anyagok bejutásának kaput nyitnak a szervezetbe. Friss sebek, ha az ízületben idegen test nem maradt, kellő desinfectio után varrat által eg}7esithetők, ha azonban idegen test maradt az ízületben, úgy a sebet tágítjuk, illetve az ízületet feltárjuk, az idegen test (golyó, ruhafoszlány stb.) eltávolítása után antisep- tikus folyadékkal kiöblítjük és nyíltan kezeljük, mig a fertőzés veszélye elmúlik. Az ízületbe lőtt golyó, ha a csont izületi végét elroncsolja, az Ízület resectióját teszi indikálttá. Ha a sérülés a savós hártya genyes gyulladását okozza, úgy a genyes izületi gyulladásnál leirt módon járunk el. (lásd 611. 1.). Az ízületek gyulladásai. Heveny izületi gyulladás. Előidézheti a heveny izületi gyulladást az ízületre beható erőszak, mely annak subeután sérülését^ vagy nyot sebzését okozza; átterjedhet a gyulladás az Ízületre a szomszédos gyulla39 Magyar orvosi Vademeetim, IJ.
