Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
598 Kopits Jenő egész törzset, sokszor a fejet is befoglaló gipszkötéssel vagy levehető fűzővel eszközöljük, melyeknek ügy kell szerkesztve lenniök, hogy egyúttal a gerincoszlopot a testsúly nyomása alól felmentsék s ezáltal a púp kifejlődését meggátolják. Rögzítés és tehermentesítés szempontjából Dolling er tanár a gerincoszlopot két részre osztja: a nyaki rész és a felső 7—8 csigolya képezi a felső szakaszt, az ezen alul eső része a gerincoszlopnak, az alsó szakaszt. A felső szakasz rögzítése és tehermentesítése csak úgy sikerül, ha a felső támaszkodási pontot a fejre helyezzük át, míg az alsó szakasz rögzítésénél a mellső támasznak a szegycsont legfelső széléig kell érnie. Ez elvének megfelelően Dollinger tanár mindkét szakasz rögzítésére egy külön fűzőt szerkesztett. A felső szakasz rögzítésére szerkesztett fűző körülveszi a törzset, a csípőre támaszkodik, felterjedve a fejre a tarkót befoglalja és az alsó állkapocshoz pontosan odasimul. A fűző mellső és hátsó részből áll, melyek oldalt vannak összefűzve. Az alsó szakasz rögzítésére szerkesztett fűző két hátsó félből áll és egy mellső részből. A fűző mellső része egy kemény páncél alakjában felterjed a szegycsont felső széléig és a mellkasnak mellfelé biztos támaszt nyújt. A három rész egymással, hátul a gerincvonalban egy vászon csikkal van állandóan egyesítve, a két hónaljvonalban pedig össze van fűzve. A mellső hónaljvonalban levő sínekhez mindkét oldalt egy-egy válltartó van megerősítve. Mindkét fűző kemény bőrből készül s szilárdságukat fokozzák az egyes börmezők szélein alkalmazott félhengeres acélsínek. Miután a rögzítésnek egyenlően megbízhatónak kell lenni éjjel és nappal, a fűző nappali használatra szolgál, mig éjjeli használatra teknő- szerü fekvő készüléket készíttetünk, melynek alakja a fűző hátulsó felének felel meg. A készülék vörösréz lemezből van kikalapálva s gondosan ki van párnázva. A fűzők valamint a fekvő készülékek ugyanazon pontos gipszlenyomat szerint készülnek. Ha nagyobb másodlagos elgörbülések vannak a gerincoszlopon (torticollis, scoliosis), úgy azokat a végleges rögzítő készülék alkalmazása előtt rendbe kell hozni. A redressement-1 fokozatosan gipszkötéssel végezzük. E célból a beteget CrAssow-függesztővel felfüggesztjük s egyszerre csak annyit redressálunk az elgörbülésből a mennyi felfüggesztésre eltűnik, illetve a mennyit a reflektorikus egyoldali izomösszehuzódás okozott. A felfüggesztéssel nyert egyenesebb állását a törzsnek gipszkötéssel rögzítjük. A púpot magát sem erőszakosan, sem fokozatosan redressálni nem szabad. A Calot által ajánlott erőszakos redressálást már azok is elhagyták a kik eleinte lelkesen közölték az eljárás sikereit s visszatértek a conservativ gyógyításhoz. A felső rész redressálására alkalmas a Schön- born-Fálkson-féle gipszkötés, mely az arcot kivéve az egész fejet és törzset befoglalja, mig az alsó rész redressálására Dollinger tanár módosítása szerint a szegycsont felső széléig felvitt £m/re-jacquette szolgál. A nyaki rész gyulladásánál a fej ideiglenes rögzítése végezhető gipszsinnel is, a mely a homlokon kezdődik a fejen végig vonul a nyakra és a hátra terjedve a gerinc lumbalis tájékán végződik. A felső nyakcsigolyák gyulladásához járuló garatmögötti tályogot — mely a garat hátulsó falát elődomboritja, sokszor beszéd és nyelési zavarokat okoz — a szájon át a garatban nyitjuk meg. A psoastályoy gyógyítását akkor kezdjük meg, midőn az még a
