Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
A vérkeringési szervek betegségei 69 aorta billentyűi a diastole alatt a vér visszafolyását gátolják az aortából a balgyomorba; ha erre nem képesek, akkor elégtelenségük folytán a vér egy része a bal gyomorba visszafolyik s igy ez a dyastole alatt kétfelöl kapván vért, nagy fokban tágulni s hogy systole alatt e nagyobb tartalmát kiüríthesse, óriásilag túltengeni is kénytelen; egyszersmind szaporábban is működik s igy a compensatio is teljes lesz. A verőérbeli vérkeringés azonban még akkor is nagy ingadozásnak van kitéve, mert a tág és túltengett gyomor systoleja alatt sok vért nagy erővel lök az artériákba (a vérnyomás felszökik), de a másik pillanatban a billentyűk insuíf. folytán hirtelen visszafolyik a vér (a vérnyomás leesik) s ugyancsak e miatt az aorta élettani saját lengése (a vér a becsapódott billentyűkről újból végig hullámzik az üterekben) is eleesik s nem alakíthatja át a vér áramlását folytonossá az ütőerekben. Az arterialis csatornázatban a feszülés maximumának és minimumának e gyors ingadozását leginkább a pulsus peckelő volta (ezért kórjellegző tünet) fejezi ki, v. is nagyhullámu, telt, feszes de igen gyors és szapora Physikalis tünetek: A szívtáj elődomborodó (annál jobban minél rugalmasabb a mellkas) ; erős szívlökés és körülirt, emelő, nagyon ki és lehelyezett (6. v. 7-ik bordaközben) csúcslökés létható és tapintható, igen jellegző, hogy a nagy és kis ütőerek láthatóan lüktetnek (carotis, brachialis, subclavia, radialis, cruralis stb.). Sokszor capillaris lüktetés, (Quincke-f. tűn.) is mutatkozik (az ujjak körmein a lunula határán, vagy dörzsölésre a homlok bőrén látható), sőt néha a kézhát vivőerei is lüktetnek. Néha lép és máj lüktetés vagy dyasto’lés surranás tapintható az aorta felett. A tompulat hosszirányban nagyobbodik (f hat. néha 2. v. 3. borda, befelé bal- szegyszél, kifelé csúcslökés). Kórjellegző az aorta felett (a jobb 2-ik bordaköz szegyi szélén) vagy ott legerősebben hallható diastolés zörej. Jellegző tünet a pulsus sonans, v. is a kis ütőerek felett (pl. arcus volaris) is hallható hang, az ütőérrendszer hirtelen erős megfeszítése folytán a rajta gyorsan nagy erővel végigfutó véráram által okozva. Az arteria cruralis felett sokszor két hang, systolés és diastolés hallható (Traube-f. tünet), melyek a hallgatócső erősebb rányomásával systolés és dyastolés zörejjé változhatnak át (Duroziez-f. tünet). Az aorta insuíf. a fiatal korban endocarditis okozta billentyű elváltozásokon alapszik s rendesen lassan lappangva fejlődik s legfeljebb szédülést, álmatlanságot vagy a mi jellemzőbb, fülzúgást, gyors mozgásnál vértódulást és erős lüktetés érzést okoz a fejben. Az arcszin halvány. Az idősebb korban az aorta insuíf. rendesen arterialis eredetű, v. is az aorta selerosisos változásai terjednek a billentyűkre (arteriosclerosis aggkór, lues, alcohol, köszvény stb. által okozva). Ilyenkor legtöbbször a mozgástól függőleg szívtáji fájdalom, szívdobogás, sőt anginás rohamok is jelentkeznek. Trauma után igen hirtelen állhatnak be a tünetek, légszomj, ájulás vagy collapsustól kisérve. Kórjelzés könnyű, legfeljebb stenosis aortae vagy mitralis bajokkal complicált esetekben lehet nehézség. Az aorta szájadekának szűkülete. Stenosis ostii arteriosi sinistri. E bántalomnál a bal gyomornak a szűkület fokával arányosan hypertrophi- zálnia kell, hogy igy systole alatt képes legyen tartalmát a szűkült nyí
