Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
Kétly László 40 gyafei-uiL^geii'K^y^sén mutatkoznak. E görcsrohamok tehát reflectorice az érzék szervek hyperaesthesiája folytán, külső ingerekre váltatnak ki s a nyúlt agy izgalmát jelzik, ehhez szegődnek az agy félteke izgalmi jelenségei: a beteg izgatott, hangja rekedt, beszédje szakgatott, ide-oda dobálja magát, hallucinál, önmagát vagy ruháit harapdossa. Az öntudat tiszta, csak a roham alatt lép fel elmezavar ; a roham múltával beálló nagv szomorúság igen jellemző tünet. A rohamok mind gyakoriabbak lesznek s néha asphyxia folytán halált okozhatnak. Egyéb tünetek: a bő nyáladzás, mely a 2-ik vagy 3 ik napon áll be; a verejték elválasztás fokozott; vizelet kevés albument, cukrot tartalmaz; jellemző a liysteriás reszketőshez hasonló tremor; gyakori a priapismus és satyriasis. A liőmérsék lázas SÖ’O—39'0l) C.; a halál előtt 40'0 — 42‘5'’ C.-ra is felszökik. A pulsus szapora. E szak rendesen 11/2—3 napig tart s aztán beáll a rendesen 2—18 óráig tartó bénulásos szak (stad. paralyticum). Ilyenkor fokozatosan általános bénulás áll be, az izgalmi tünetek, nehéz légzés és nyelés elmúlnak s a beteg collapsusba esik; pupillái kitágulnak, a reflex ingerlékenység kialszik; a pulsus fonal- szerűvé válik; a testen kiüt a verejték és az ajkakon a habzó tajték. A halál, vagy csendesen, vagy újabb általános rángások között áll be. A lefolyás tehát 3—4 nap. Néha előfordul embernél is a veszettség u. n. csendes alakja. Ilyenkor az ideg izgatottság tünetei hiányzanak. Á marásseb fájdalmas lesz, a körüli izmokon fibrilláris rángások és görcsös összehúzódások lépnek fel, majd a végtag reszketős, ügyetlen s végre bénult lesz, a bénulás aztán tovább halad s a nyúlt velőre jutva asphyxia, útján beáll a halál, legkésőbb 3—6 nap alatt. A kitört veszettség prognosisa teljesen rósz, gyógyulás nem lehetséges. A kitört veszettség kórisméje a tünetek és kórelőzmények alapján könnyű. Különösen jellemző az, hogy a betegre való egyszerű reáfúvás már kiváltja a bydrophobiára jellemző nyelő és lélegző görcsöket. Th. A kitört veszettségnél csakis tünetileg járhatunk el a beteg kínjait enyhítendők. •Vevzoldt szerint enyhitőleg hatna a curare ór. 0,02—0,03-1 adva. (Rp. Curare cg. 0'20 Aqu. dest. 10,0 m. f. sol. 1 Pravaz. bőr alá fecskendezni.) — Legjobb belsőleg vagy csőrében 2—3 g. chloral- hydratot adni és subcután morphiumot 0,01— 0,03-ot. (Rp. Chloral, hydrat. 4,0 Syrup. Rubi Idaei. 00,0 Mds. (104 /.) Felét egyszerre bevenni;) A mart sebek a sebészet szabályai szerint kezelendők s ép úgy gyógyulnak, mint a nem veszett állatoktól eredők s nem, mint sokan hiszik, nehezebben. Pl’Opll. A veszettség esélyeinek csökkentését egyrészt állategészségügyi intézkedések útján igyekeznek csökkenteni (ebadó, szájkosár, veszettállatok leölése, hulláik elpusztítása stb.), másrészt népies utasítások terjesztésével, hogy hogyan kell a veszettség ellen védekezni. A veszettség kitörését veszett vagy erre gyanús állat okozta marás esetén a veszettség fertőző anyagának helybeli megsemmisítésével igyekeztek megelőzni. E célból a sebeket tüzes vassal, thermocauterrel kiégették ; ez eljárás csak akkor válik be, ha az infectio után körülbelül egy negyed órán belül vétetik alkalmazásba; legtöbbször a marás szabadban történvén, az eljárás csak késve történhetik s igy még
