Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat

34

Kétly László

— A cliinin egyébb alkaloidjai: conchicin, cinchonin, chinoidiu, quinetum, olcsóbbak, de kevésbbé hatásosak. (Pl. Rp. Chinoidin 4 0 Spir. Vin. rect.

30,0 Mds. (74 /.) 3X napj. 1 evőkan. vörös borban.) A chinahéj a malaria

ellen hatástalan s csak a reconvalescentiában vagy cachexiánál rendelik. (Rp. Decoc. cor. chinae calysay. e. 10,0 1. a. p. ad col. 180,0 Syr. cort. aur. 15,0 Mds. 2 ó. 1 evökan.) (108 /.)

Hosszabb ideig, vagy nagy adagban nyújtott chinin mérgezési tüneteket okozhat, sőt vannak kik valóságos idiosynkrasiával viseltetnek iránta. (Hányás, hasmenés, fülzúgás, süketség, szédülés, scotomák, sensorium- zavarok, hallucinatiók, deliriumok, kiütések, angina, cyanosis, haemoglobinuria, albuminaria stb. a főtünetek). Ily esetekben, vagy ha a mi igen ritka, a chinin nem hatna, akkor az arsenra térünk át; ezt legalább 3 hétig adjuk, de. mindig étkezés után. (Rp. Solut. arsen. Fowler. 25,0 Ds. (77 /.) napj. 3X3—12 cseppet és vissza. — Rp. Acid, arsen. 0,03 Piperis nigri 1,0

Succi et pul. liqu. äcä qu. s. u. f. 1. a. pil. Nr. XXX. Ds. (94 f.) napj.

3X1—2 szemet); vagy arsenes-vasas vizeket nap. 2—3 k. kan. evés után (parádi arsenes vasas viz, roncegnoi, levicoi, guberforrás stb.). Arsen cura alatt tápláló étrend szükséges.

Malaria cachexia esetén légváltozás, hegyes vidéken tartózkodás, tej- kura, tápláló étrend, vaskészítmények kevés chininnel adhatók. (Rp. Fersan pulv. scat. (100=1200/.) I Ds. Napj. 2X1 káv. kan. kevés hidegvízzel keverve tejben meginni. — Rp. Chinin. ferro, citric. 4,0 Pulv. et sue. Liquir. ää qu. s. ut. f. pil. Nr. LX conp. (148 f.) S. Nap. 4 8 szemet.)

Újabban chinin helyett az euchinint is rendelik (nem okoz melléktüneteket és nem keserű). Rp. Euchinin. 1,0 d. t. d. Nr. XII. (1044 f.) S 72 ór. 3 port 6 ór. a roham előtt.

Sokan a metylenkéknek is specificus hatást tulajdonítanak: ezt ä 0.20 capsulákban adják nap. 3-szor, úgy hogy a 3-ikat a roham előtt 6 ór.-val vegyük be. Gyakran stranguriát okoz s ez ellen mellette 1 késhegynyi muskat dióport ajánlanak. A vizelet tőle megkékül.

Idült léptumoroknál néha tengeri fürdők vagy léptáji zuhanyok használhatnak.

C) Állatokról emberre átszármazo fertőző betegségek.

Irta: Dr. Kétly László.

Actinomycosis.

Állatok közül marha, ló és disznónál fordul elő. Emberek úgy látszik nem ez állatoktól, hanem épp úgy mint azok, növények útján kapják meg. Okozója egy sugárgomba (actinomyces). Embereknél az actinomycosis egy genyedés alakjában folyik le. Tömött, számos fistulamenettel átjárt kötőszövet képződése a legjellemzőbb, melyekből az actinomycosis szemcséket tartalmazó zöldes geny ürül. Az infectio embernél majdnem mindig a szájűrből indul ki cariosus fogakból és csak ritkán bőrsérülé-