Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Moravcsik Ernő Emil: Elmekórtan

394 Moravcsik Ernő Emil kai vannak telve. Ezen tünetek nyilvánulása figyelmessé tehet arra nézve, liog'y a cocain alkalmazásával ott. a hol egyébként indicálva van (főleg a fogászatban, szemészetben), egy időre fel kell hagyni. A cocain mérgezés jelenségei rohamosabban fejlődhetnek ki, mint a morphinéi. A hiányos táplálkozás, lesoványodás, az arc halványsága, az izomzat petyhüdtsége, a testmozgások bizonytalansága, a pupillák kitágulása, a reflex-ingerlé­kenység fokozódása, mulékony izomrángások, szédülés, fülcsengés, szív­dobogás, fokozott nemi inger mellett élénk, kellemetlen tartalmú halluci- nátiók, illúsiók (főleg mértani alak-, szín-, állatlátás, egyes alakoknak nagyságukban való folytonos, változása, makro- és mikropsia, csípés, szú­rás, villamozás érzése, gúnyolódó, becsmérlő szavak hallása, üldöztetési, hypochondriás és hűtlenségi téveszmék), nagyobb fokú zavarodottság, mániás izgatottság bontakoznak ki. A cocain hirtelen elvonása is okozhat általános közérzeti zavarokat és collapsust, de nem oly mérvben mint a morpkium elhagyása morphinistáknál. Tli. A betegeket — a morphinistákhoz hasonló módon — kellőleg be­rendezett specialis intézetekben kell orvosolni s ugyanolyan eljárás köve­tendő, mint a morphinismusnál ( 1. ott). 15. A szerzett vagy másodlagos és veleszületett butaság (anoia vagy dementia secundaria és idiotismus). A valamely diffus vagy gócszerü agybántalom után vagy a gyógyu­lásba át nem ment heveny és chronicus elmebetegségből fejlődő szerzett vagy másodlagos butaságnál, mely a szellemi képességek elpusztulásának állapotát képezi, tulajdonképen orvoslásról alig lehet szó. Mivel van u. n. izgatott alakja is, a nyugtalanságot és az álmatlanságot a brómkészítmé- nyek, sulfonal, triónál, chloral hydrat, paraldehyd, urethan, amylenhydrat adagolásával csillapítjuk, illetve szüntetjük meg. (L. az általános részt.) A betegek inkább gondozást igényelnek. Súlyt kell fektetni a táplálko­zásra, az el- és kiválasztó szervek működésére. A szerzett butaság a vele születettől főleg abban különbözik, hogy amott egy meglevő, normálisán fejlődött szellemi élet ment tönkre s a beteg egyes elejtett nyilatkozatával az egykor szerzett ismeretek bizonyos fokára enged következtetni, míg a veleszületett butaságnál a szellemi élet soha sem éri el a normalis fokot, tehát fejlődésbeli visszamaradottságot fejez ki. Az idiotismus fajai: a kóros elmegyengeség (imbecillitas), a butaság (tulajdonképeni idiotismus) és a hülyeség (cretinismus). Az imbecillis egyé­nek bár bizonyos általános ismereteket és külső conventionalis formákat elsajátíthatnak, de ismereteiket helyesen és célszerűen felhasználni, alkal­mazni nem képesek, átélt események, helyzetek, benyomások okulás cél­jából értékesíthető tapasztalatokat nem fejlesztenek náluk, gondolkodásuk felületes, Ítélőképességük korlátolt, erkölcsi érzésük fejletlen, helyes ön­kritika gyakorlására képtelenek, épen ezért a társadalomban az élet külön­féle viszonyai közt saját lábukon, önállóan megállni nem tudnak, a társa­dalmi, a jog-renddel sokszorosan összeütközésbe jönnek, már gyermek­koruk óta rendellenes vonást, tiltott, erkölcstelen cselekedetek elkövetésére

Next

/
Thumbnails
Contents