Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Moravcsik Ernő Emil: Elmekórtan
388 Moravcsik Ernő Emil tetronalt, chloralamidet, chloraloset, somnalt, a chloral hydratot, esetleg hyoscint, duboisint (1. az általános részt), paraesthesiáknál, nemi izgatottságnál a brómkészítmények vagy a morphium alkalmazhatók. (Pl. Kp. Kalii bromat., natrii bromat. ää (rO aqu. dest. 180'0 syr. sympl. 20‘0 Mds. Heggel, délben és este 1 — 2 ek. bevenni. (112 f.) A hysterias görcsös rohamokat a két n. supraorbitalisra, az ovariumok tájára, a fejtetőre vagy a testen levő hyperaesthesiás foltra (hysterogén zónára) gyakorolt nyomás, a pilocarpinnak a bőr alá fecskendezett 0'008 — 0‘02 g. adagja (Rp. Pilo- carpini hydrochlor. 0’2 aqu. dest. 10-0 Mds. V-2-1 Pravaz-fecskendővel egyszerre), (218 /.) 1—2 ctg. morphium subcután, vagy esetleg a chloroform belehelése megszüntetheti vagy legalább is megrövidítheti. 10. Hüdéses elmezavar. (Paralysis progressiva, dementia paralytica progressiva). A fokozatosan előre haladó szellemi hanyatlás és a hüdéses tünetek képezik fő jellemző sajátságát. A pupillaris differentia, a pupillák renyhe, vagy épen hiányzó reactiója, az egyik oldali arcfél hiányosabb innervatiója, a nyelv-, ajk-, kézreszketés, rángások az arc izmaiban, akadozó beszéd (szótag botlás), néha aphasia amnestica (a beteg elfelejti a szavakat), paraphasia (egyes szavakat összecserél) vagy épen teljes beszédképtelenség (aph. totalis) rövidebb-hosszabb időre, a kezek szorító erejének csökkenése, a fokozott, csökkent vagy hiányzó térdreflex, coordinationalis zavarok, bizonytalan, ingadozó járás főleg csukott szem mellett, gyakori fejfájás, álmatlanság, indokolatlan emésztési zavarok, gyors szellemi kifáradás, nehézkes gondolkodás, gyengült Ítélő és emlékező képesség, feledékenvség, sajátságos gyermekes bamba vonás, a jellembeli sajátságok fokozatos megváltozása, a jogi, ethikai, moralis, conventionalis érzés hanyatlása, elho- mályosodása, sokszor exoticus vonás, a hangulat labilis volta, a könnyű elérzékenyülés könnyen felismerhetővé teszik a kórképet, a mely expansiv, depressiv s végül minden nagyobb kedélyi emotiók nélkül járó színtelen jelleget vehet fel. Első esetben az önérzet kórosan fokozódott, mániás sajátság lép előtérbe, nagy bőbeszédűséggel, a gondolkodás fegyelmezetlenségével, kóros cselekvési hajlammal, célszerűtlen és okszerűtlen költekezéssel, vásárlással, tervezgetéssel, excessusokra való hajlammal, badar nagysági téveszmékkel. A nagysági tébolyodottságtól egy részt a hüdéses és elmegyengeségi tünetek és azon sajátság által különböztethető meg, hogy a nagysági téveszmék folyton változnak s könnyen meg is szűnhetnek, míg a tébolyodottságnál rendszeresen fejlődnek s ha változáson mennek át, legfeljebb növekednek. A depressiv alak a melancholiára emlékeztet s a betegek aggodalmak, félelmi érzések, önvádlási, kicsinységi, hypochondriás, nihilisticus, üldöztetési téveszmék befolyása alatt állnak, főleg gyakori panaszuk, hogy szervezetük megromlott, nem tudnak nyelni, emészteni, nincs nyelvük, szájuk, gyomruk, belük, végbelük eldugult s nem képesek székelni s hogy már hetek, hónapok óta nem volt székük, szívük nem ver, lesoványodtak, testük elrothadt, már nem élnek. A melanclioliától a hüdéses és elmegyengeségi tünetek különböztetik meg.
